A 2023-as év borzalmai ellenére pozitív változások is történtek az emberi jogok globális helyzetében. Négy kulcsfontosságú területen azonban a tömeges jogsértések domináltak, amelyek az egész emberiséget és a nemzetközi rendszerünket is komoly kihívások elé állítják 2024-ben és az elkövetkezendő években.
„Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez” – írja az Alaptörvény. Mindenkinek, kivéve a transz embereket – teszi hozzá a magyar kormány, legalábbis nehéz más következtetést levonni a jelenlegi jogszabályokból. Ma van a Transznemű láthatóság nemzetközi napja.
Az elmúlt napok talán legszomorúbb tapasztalata, hogy mennyire elfelejtettünk komplex kérdésekről gondolkodni, miközben megint azzal vagyunk elfoglalva, amivel a kormány szeretné.
A Memorial Emberi Jogi Központ "Támogatást a politikai foglyoknak!" programjának adatai szerint az elmúlt tíz évben tizenhétszeresére nőtt a politikai foglyok száma Oroszországban. Arról, hogy kiket és miért ér politikai üldözés, illetve, hogy várható-e még nagyobb mértékű elnyomás az országban, az Amnesty International Magyarország szakmai gyakornoka, Natalia Kondrashova beszélgetett Szergej Davidis programigazgatóval, a Memorial Emberi Jogi Központ társelnökével. INTERJÚ
A Palitvyazynki egy független belarusz média projekt, amelyet Jevgenyina Dolgaja belarusz újságíró 2022 tavaszán alapított Maxim Putkevics emberi jogi aktivistával és Leszja Gantsa újságírónővel. A projekt célja az volt, hogy eloszlassa a belarusz politikai tétlenség mítoszát, megossza női politikai foglyok történetét, rávilágítson a bebörtönzésük körülményeire és támogatást nyújtson nekik. A projekt alapítójával az Amnesty Magyarország gyakornoka, Natalia Kondrashova beszélgetett. INTERJÚ
Magyarország továbbra is élen jár a nőket érintő hátrányos megkülönböztetésben. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala az elmúlt hetekben frissítette adatbázisában a nemek közötti bérszakadék adatokat, melyek a nők és férfiak átlagos bérkülönbségét fejezik ki. Az eredmények alapján továbbra is a legnagyobb nemek közötti bérszakadékkal rendelkező országok között vagyunk.
Érdekli Orbán Viktort és a kormányát a gyermekvédelem?
A SZKÓP legújabb részében Kinga Jelinskával és Natalia Broniarczyk aktivistákkal, az Abortion Dream Team (Abortusz Álomcsapat) lengyel szervezet munkatársaival beszélgettünk. Az idei #LevélíróMaratonban szereplő Justyna Wydrzyńska kollégái és barátai a reproduktív jogok lengyelországi helyzetéről, Justyna ügyéről és az általuk vezetett civil szervezet munkájáról is beszámoltak. Podcast/Interjú.
Az oktatási rendszer hiányosságai egyre nagyobb nyomást helyeznek a szülőkre és a tanárokra, ez pedig fokozódó kockázatot jelent a fiatalok számára. Fontos, hogy az oktatásért folyó küzdelem mellett megteremtsük a lehetőséget a szabad tanulásra olyan témákban, amelyről az iskolákban nem esik szó - ezért jött létre az Amnesty Akadémia.
Bár az önkormányzati és az európai parlamenti választásokkal 2024 Magyarországon is a választások éve lesz, egy, a magyar jogállamiság elkövetkező éveit meghatározó választás már most hétfőn befejeződött.
Az orosz legfelsőbb bíróság november 30-án szélsőségesnek nyilvánította a "nemzetközi LMBT Mozgalmat", olyan állítólagos tevékenységekre hivatkozva, amelyek "társadalmi és vallási viszályt szítanak". A döntést a nyilvánosságot kizárva hozták meg, de a lényeg így is mindenkihez eljutott: az LMBTQI-aktivistákat, szervezeteket és bárkit, aki a jogegyenlőségért dolgozik börtönbüntetés fenyegeti.
Itt az ideje, hogy a nőket érintő rendszerszintű problémákat a maguk komplexitásában és összefüggéseiben kezeljük, mert csak így tudunk előre lépni.
Veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány rendeletekkel írhat felül szinte bármilyen törvényt, amit szükségesnek lát. Mostani cikkünkben a repibor szabályai, a taxik árazása, a tanárok kirúgása vagy éppen a környezetszennyező cégeknek adott kiskapu példáján mutatjuk be a kormány jogállaminak távolról sem nevezhető megoldásait.
Az ígéretek ellenére egyelőre nem zárta be a kormány a környezetszennyező cégeknek biztosított kiskaput, ezért minden rendelkezésre álló jogszerű eszközt ki kell használnunk, akár azt is, hogy a választott vezetőink házánál tiltakozunk.
Csak az önrendelkezésen alapuló eljárások tudják biztosítani a transz és nembináris emberek, köztük a fiatalok jogait.
A kormány még mindig nem teljesítette a több tízmilliárd eurónyi uniós forrás lehívásához szükséges, saját maga által vállalt feltételeket.
Új kutatásunkból kiderül, hogy már gyermekkorban megfosztják a nőket a szakmai lehetőségektől, és emiatt senki nem érzi magát felelősnek.
Régóta foglalkozunk a magyar bírósági rendszerrel, de a Kúrián működő Werbőczy István Országbírói Kutatóintézet nekünk is új volt. Ezt sikerült eddig kiderítenünk az intézményről.
A SZKÓP legújabb részében az Azerbajdzsánban jogellenesen bebörtönzött politikai közgazdász, kutató és politikus, Dr. Gubad Ibadoghlu fiával, Ibad Bayramovval beszélgettünk az édesapja elleni eljárásról, az egészségügyi állapotáról, az azerbajdzsáni elit korruptságáról és arról, miért nem tesz Magyarország semmit az Azerbajdzsánban bebörtönzött politikai foglyokért. PODCAST
A budapesti atlétika világbajnokság végeztével emlékezzünk meg azokról a kiemelkedő sportolókról is, akiknek a diszkriminatív versenyszabályok miatt nem szurkolhattunk.
Ősszel új tagokat választanak az egyik utolsó független állami intézménybe, az Országos Bírói Tanácsba. A választás kiemelt jelentőségét az adja, hogy a bírói tanács felügyeleti jogköreit jelentősen megerősítették, ezért nem mindegy, hogy az új tagok élni fognak-e az erősebb ellenőrzési eszközökkel. A tét a magyar bírósági rendszer függetlensége.
Egy magyar transznemű nő ügyében kimondta a veszprémi bíróság, hogy joga van a nőknek járó kedvezményes öregségi nyugdíjra. Az ítélet, habár összhangban volt az európai normákkal, éles kritikát kapott a homofóbiával és transzfóbiával kampányoló kormánypártoktól, amelyek az ítélet lényegét eltörölve sietve törvényt módosítanak. Az ügy nem csak a magyar transznemű nők helyzetére világít rá, hanem arra is, hogy a neki nem tetsző bírósági ítéleteket a fideszes kormánytöbbség rendszeresen felülírja, kiüresítve ezzel a bírói ítélkezést.
Segít-e az LMBTQI embereknek a ferencvárosi pad?
Ma egy évvel ezelőtt, 2022. június 24-én az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megszüntette az abortuszhoz való jog szövetségi védelmét. Mi történt azóta?
Élethez, szabadsághoz, biztonsághoz való jog; a magánélet védelme; a kegyetlen vagy megalázó bánásmód, illetve az önkényes letartóztatás elleni védelem: csak néhány az alapvető emberi jogok közül, amelyeket semmibe vett Uganda elnöke, amikor május 29-én aláírta a világ egyik legszélsőségesebb homofób és transzfób törvényét.
Lassan két éve törvény mondja ki, hogy az iskolák nem hívhatnak meg külső szakértőket, akik segíthetnek a fiataloknak olyan nehéz témákban tisztán látni, mint például a szexualitás. Lassan két éve sérül a fiataloknak a biztonsághoz, a tudás megszerzéséhez fűződő joga. Lassan két éve küzdünk a törvény eltörléséért, miközben az érintett témákat is igyekszünk napirenden tartani.
Az EU átláthatóvá teszi a férfiak és nők közötti bérszakadékot, amely komoly hatással lesz a hazai cégekre és munkavállalókra is. Elmondjuk, mi változik.
A SZKÓP legújabb epizódjában az Amnesty Magyarország két munkatársával, Mihály Eszter LMBTQ jogokkal foglalkozó szakértővel, és Tatai Bartal Krisztián telemarketingessel beszélgettünk a transz és melegjogok helyzetéről Magyarországon és a világ más országaiban is. Podcast.
A SZKÓP legújabb epizódjában Egeresi Zoltánnal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatójával, Törökország szakértővel beszélgettünk a Törökországban nemrég lezajlott parlamenti választásokról, és az elnökválasztás első fordulójáról. Szóba kerültek szociológiai és politikai kérdések, magyar párhuzamok, és az is, mi várható a május 28-án tartott második forduló után. PODCAST
Az egyenlőtlen társadalmak újratermelik a gyűlöletet. Közös fellépésre van szükség, hogy ne csak a világnapokon jusson eszünkbe mások méltósága és biztonsága.
A SZKÓP legújabb epizódjában Nagy Nikóval, az Amnesty Szlovákia junior kampánykoordinátorával beszélgettünk a Szlovákiában március 21-én második olvasatba került transzfób törvényjavaslat kontextusáról, és lehetséges hatásairól, de szóba került a 33-as cikkely és a magyar párhuzam, valamint a szlovák LMBTQI+ emberek jogainak általános helyzete is. PODCAST
A SZKÓP legújabb adásának vendége volt Alla Lisovska, az ELTE Társadalomtudományi Karának vendégoktatója, migrációkutató, az Odessza Városi Tanács Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának korábbi igazgatóhelyettese, akivel - személyes története és Magyarországra jövetelen mellett - az ukrajnai menekültek magyarországi helyzetéről, háborús narratívákról és az Ukrajnába érkező humanitárius segélyek elosztásáról is beszélgettünk. PODCAST
Semmitmondó anyák napi üzenetek helyett pár ötlet a kormánynak, hogy mitől lennének boldogabbak az anyák.
Hétfőn újra összeül az izraeli törvényhozás, hogy folytassa a vitát az óriási ellenállást kiváltó bírósági reformról. A javaslat bírálói szerint Benjamin Netanjahu a hatalma megtartásáért magyar mintára felszámolja a bíróságok függetlenségét.
A nem jogi elismerésének megszüntetésével és a propagandatörvényben a nem megváltoztatásának megjelenítését tiltó rendelkezésével a kormány megpróbálja láthatatlanságba és totális kiszolgáltatottságba kényszeríteni a transz embereket Magyarországon. A transz láthatóság világnapján ezért különösen fontos, hogy láthatóvá tegyük a transz és nem bináris emberek által nap mint nap elszenvedett jogsértéseket, és lehetőséget adjunk a szövetségesek számára, hogy megismerjék a szolidaritás hatékony módjait.
Új ingyenes online kurzus a nemi alapú megkülönböztetésről és erőszakról, amely nemcsak mélyebb betekintést ad a probléma okaiba és következményeibe, de rávilágít arra is, hogy mit tehet a társadalom.
A nemzetközi nőnap a nők sokféleségéről is szól, a különböző társadalmi és gazdasági, családi háttérrel, vallással és fizikai adottságokkal rendelkező nőkről. Köztük a transz nőkről is.
A SZKÓP legújabb részében dr. Soltész Béla, az ELTE TáTK professzora, Latin-Amerika szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója volt a vendégünk, akivel a Peruban zajló tüntetésekről, a konfliktus előzményeiről és társadalom-politikai kontextusáról beszélgettünk. PODCAST.
Válogatás nélküli bombázások, tömeggyilkosságok, jogtalan deportálások, eltűnések - ilyen volt az orosz-ukrán háború első éve, és az ott zajló emberi jogi krízis. Összefoglaló.
A kormánynak az utóbbi idők legnagyobb bírósági reformját kellene végrehajtania, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez. Megnéztük a javaslatot.
Nemcsak a nagymama bejglijének a receptje ugyanaz, hanem azok is, akik évről-évre elkészítik. De tényleg csak a nők tudnak sütni és ajándékot venni a gyereknek?
Szenegál, Banglades, Kuba, Oroszország, Sri Lanka, Zimbabwe, Marokkó – csak néhány olyan ország, ahol jelenleg is ugyanúgy kiállnak az emberek az elnyomás, a gazdasági- és megélhetési válság, az elhallgattatás és a háború ellen, mint ahogy mi tesszük itthon.
Melyek a reálisan elérhető törekvései az oktatási mozgalomnak és hogyan tartható fenn a tiltakozás? Interjúnk a mozgalom három fontos alakjával az emberi jogok világnapján.
A bírósági elnökök szinte korlátlanul, magáncélra is használhatják a hivatali autóikat. A bírák önkormányzati szerve szerint ez integritási probléma, ráadásul törvényellenes is.
Órák múlva kezdődik a foci vébé. A házigazda Katar, így különösen fontos, hogy minél többen drukkoljunk az emberi jogoknak.
Mintha a fogát húznák, csak a minimumot teljesítené a kormány az apa- és szülői szabadság területén, és azt is csak jóval az uniós határidő lejárta után.
A biztonságos abortusz nemzetközi világnapján minden eddiginél aktuálisabb a kérdés: mit akar a kormány az abortusszal?
A hasonló tapasztalatok és egyformán átélt nehézségek nyomán tanulhatunk egymástól és segíthetünk egymáson, még ha csak apró dolgokban is. Minden történetben vannak közös pontok.
“Gazember… takarítsák el onnan!” Ismét a kormányzati sajtó célkeresztjébe került egy bíró, amiért egy újságírónak beszélt a bíróságokra nehezedő politikai nyomásról. Az esete egyértelmű üzenet a kormány részéről a bíráknak: jobb, ha nem vállalják a véleményüket, és nem szólalnak fel nyilvánosan a bírói függetlenség védelmében.
Tegnapig kellett volna bevezetni a 10 napos apaszabadságot Magyarországon. A kormány egyelőre nem adta jelét, hogy foglalkozna a dologgal, pedig mindenkinek nagyon fontos lépés lenne.