A kormány még mindig nem teljesítette a több tízmilliárd eurónyi uniós forrás lehívásához szükséges, saját maga által vállalt feltételeket. A különböző eljárások bonyolultak és sokszor a hazai és nemzetközi cikkekben is keverednek, ezért összeszedjük, hogy milyen eljárásokban mennyi pénzről is van szó, milyen intézkedéseket kellene meghozni, illetve kitérünk az eljárások jelenlegi állására, illetve arra is, hogy mi várható a jövőben.
Az Európai Unió sokáig nem tudta átfogóan kezelni a jogállamiság rendszerszintű leépítését Magyarországon. A bírói függetlenség elleni támadások, a médiaszabadság megszüntetése, a fékek és ellensúlyok szétzilálása vagy a civilek vegzálása kapcsán csak egyedi ügyben kezdeményezett jogi eljárásokra és nyilatkozatokra volt lehetősége az EU-nak. Bár 2018-ban elkezdődött a problémákat rendszerszinten vizsgáló és kezelni akaró úgynevezett 7-es cikkes eljárás, érdemi előrelépés azóta sem történt a folyamatban.
Azonban úgy tűnik, az elmúlt évekre eljutott oda az EU, hogy rájött, a magyar kormányt leginkább a támogatások felfüggesztésének fenyegetésével lehet kordában tartani, ezért 2022 év végére kb. 28,5 milliárd euró uniós támogatás és kedvezményes hitel kifizetését kötötte olyan feltételekhez az Európai Bizottság és a Tanács, amelyek célja a jogállamiság és az emberi jogok védelmének megerősítése, illetve a korrupció visszaszorítása.
Három szálon folyik most az EU-s pénzek lehívásáért a küzdelem:
a feltételességi mechanizmus alapján vagy más néven a jogállamisági eljárásban – 6,3 milliárd euró (kb. 2.441 milliárd forint)
bizonyos uniós kohéziós alapokból folyósított támogatások elérése érdekében, amelyek az EU Alapjogi Chartájának való meg nem felelés miatt elérhetetlenek – 15,7 milliárd euró (kb. 6.083 milliárd forint)
a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz lehívásával kapcsolatban – 6,5 milliárd euró támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel (kb. 2.518 milliárd, illetve 1.511 milliárd forint
A feltételességi mechanizmus
2020-ban létrehozták a feltételességi mechanizmust, amely konkrét pénzügyi szankciók kiszabását is lehetővé teszi , ha egy tagállam annyira leépíti a jogállamot, a bíróságok függetlenségét vagy akkora a korrupció kockázata, hogy ez már az uniós költségvetési pénzek szabályszerű elköltését veszélyezteti. Tavaly az Európai Bizottság a választásokat követően megindította ezt az eljárást Magyarországgal szemben, decemberben pedig az EU Tanácsa arról döntött, hogy:
több uniós, például az energiahatékonyságra, a közlekedés fejlesztésére vagy a településfejlesztésre vonatkozó operatív program 55%-át befagyasztja,
megtiltotta, hogy az EU a KEKVA (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal) modellben működő magyar egyetemekkel és kutatóintézetekkel szerződjön,
és a befagyasztás megszüntetése feltételeként 17 korrupcióellenes intézkedés bevezetését írta elő.
Az eljárás pontos állásáról nem sokat tudni. Március óta háromhavonta a kormány jelentést küld a Bizottságnak, amelyben leírja, hogyan áll a feltételek teljesítésével. Közös civil anyagunkban korábban azt állapítottuk meg, hogy március 31-ével ezek közül nyolc teljesült, nyolc csak részben teljesült és egy nem teljesült. Legkésőbb 2023 decemberében a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a teljesülést, és
ha úgy találja, hogy minden rendben vagy részben rendben, akkor a Tanácsnak javasolja a büntetés teljes vagy részleges feloldását, és a Tanács szavaz róla, hogy megkapjuk-e a pénzt,
ha úgy találja, hogy nincs rendben a végrehajtás, és nem tett eleget a magyar kormány a korrupció visszaszorításáért, akkor értesíti erről Magyarországot és a Tanácsot, és a pénzek befagyasztva maradnak.
Horizontális feljogosító feltétel
Nem csak az uniós költségvetés szabályszerű elköltése fölött őrködik az Európai Bizottság, hanem azt is ellenőrzi, hogy a tagállamok megtesznek-e mindent azért, hogy a különböző uniós programok végrehajtása során megfeleljenek az uniós Alapjogi Chartában lefektetett alapjogoknak (ez a feltétel az EU-s szaknyelv szerint egy „horizontális feljogosító feltétel”). A Bizottság 2022 végén úgy értékelte, hogy tíz uniós program tekintetében nem felel meg Magyarország ennek a feljogosító feltételnek, és így nem lehet rájuk pénzt kifizetni, mert:
a homofób- és transzfób propagandatörvény megakadályozza, hogy az Európai Szociális Alapon keresztül – többek között – olyan tananyagokat fejlesszenek és használjanak, amelyek a szexuális és nemi kisebbségek helyzetéről és jogairól is szól, illetve hogy pedagógusokat lehessen az LMBTQI+ diákok elleni hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésről képezni;
a modellváltásban résztvevő felsőoktatási intézmények akadémiai szabadsága is veszélyeztetett, mivel a KEKVA-s rendszerben az egyetemi kuratórium tagjait életük végégig a kormány nevezheti ki;
a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból való kifizetések akadálya az, hogy az EU Bírósága által is megállapítottan a magyar menekültügyi rendszer lábbal tiporja a menekültek jogait például azzal, hogy a belgrádi vagy kijevi magyar nagykövetségen lehet csak beadni menekültkérelmeket;
az igazságszolgáltatás függetlensége veszélyben van, amely az összes program kifizetésére kihat.
A bíróságok kérdése mind a 10 operatív programot és 13,2 milliárd eurót érint, a többi kérdés rendezésétől pedig 2,5 milliárd euró sorsa függ. Szakmai anyagunk szerint március 31-ig semmit nem tett a magyar kormány – azóta annyi változott, hogy a kormány július 18-án arról szólt a Bizottságnak, hogy a májusi bíróságos csomaggal teljesíti ezt a horizontális feljogosító feltételt. Arról, hogy szerintünk miért nincs így, itt olvashatsz.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
Ezt a lehetőséget az EU biztosította minden tagállamnak, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés negatív következményeit enyhíteni tudja. Az ország kérhetett vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt is.
Hosszas huzavona után 2022 decemberében utolsóként Magyarország RRF-tervét is elfogadta a Bizottság, de úgy, hogy 20 mérföldkő és 27 szupermérföldkő teljesítéséhez kötötte az utalásokat (az összes szupermérföldkövet teljesíteni kell, mielőtt bármilyen támogatás megindulhatna – a mérföldköveket később, folyamatában kell teljesíteni). Ezek között van, ami az oktatás és a vízgazdálkodás modernizációjára, a szegényebb települések felzárkóztatására, a fenntartható zöld közlekedésre vonatkozik, de itt is megjelenik a bírói függetlenség megerősítése.
Nincs információnk arról, hogy az RRF-hez kötött mérföldkövek teljesítése hogyan áll. Ha a kormány úgy érzi, hogy teljesítette a mérföldköveket, akkor évi kétszer fizetési kérelmet nyújthat be a Bizottságnak, amit az két hónapon belül értékel, és kedvező bírálat esetén azonnal engedélyezi a támogatások és a hitelek folyósítását.
Civil anyagunk szerint március 31-én a szupermérföldkövekből 13 teljesült, 7 részben, 7 pedig egyáltalán nem teljesült. Azóta a négy bíróságos szupermérföldkőre azt mondta a kormány, hogy teljesítette őket. A 20 „sima” mérföldkőből pedig akkor úgy láttuk akkor, hogy 8 teljesült, 9 részben, 3 pedig egyáltalán nem teljesült. A Bizottság ezzel foglalkozó információs oldala alapján jelen állás szerint nulla mérföldkövet és nulla szuper mérföldkövet teljesített Magyarország – a magyarázat, hogy a kormány eddig még nem nyújtott be semmilyen kérelmet ezen a fronton. Összehasonlításként Szlovákia 6,4 milliárdból 1,93 milliárd RRF-támogatást, Csehország pedig 7 milliárdból 1,8 milliárdot már megkapott.
Mikor jön a pénz és mennyi?
A kormány legközelebb ahhoz van, hogy a bírósági csomag májusi elfogadásával a horizontális feljogosító feltétel teljesítését elfogadtassa a Bizottsággal. A Bizottság ugyanis most a bíróságos csomagot vizsgálja, és ha elfogadja, akkor 13,2 milliárd eurót megkaphat Magyarország.
Pár hete jelent meg a hír, hogy szeptember 25-én levelet írt a Bizottság Magyarországnak kilenc kérdéssel arról, hogyan hajtja végre az igazságügyi reformot, például az automatikus ügyelosztást a Kúrián vagy az Országos Bírói Tanács megerősítését. A legutóbbi hír pedig arról a pletykáról szólt, hogy az Európai Bizottság el fogja fogadni a reformcsomagot cserébe azért, hogy Magyarország ne vétózza meg az Ukrajnának nyújtandó plusz pénzügyi támogatást. A Bizottság azóta cáfolta ezt az értesülést. A Bizottság döntése október végén vagy november elején várható.
A feltételességi mechanizmussal érintett eljárásban (2.) blokkolt 6,3 milliárd euróval kapcsolatban reálisan most decemberben várható fejlemény, amikor az EU-s rendelet szerint a Bizottság felülvizsgálja a korrupcióellenes csomag teljesülését. Ami pedig a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt (3.) illeti, ott olyan sok meg nem valósított mérföldkő és szupermérföldkő van, hogy ott sem reális az, hogy idén hozzájusson Magyarország a pénzekhez. Főleg úgy, hogy Bóka János új EU-ügyi miniszter szerint „nincs szükség további jogalkotásra ahhoz, hogy Magyarországra megérkezzenek az uniós források”.
A miniszter szavai szerint jövő nyárra viszont már rendeződni fog a befagyasztott uniós pénzek sorsa. A 28,5 milliárd euró lehívásához azonban még sok, a jogállamiságot és alapvető jogainkat megerősítő lépést meg kell tennie a kormánynak és törvényhozásnak.