Tavaly év végén az EU többek között a bíróságok függetlenségét veszélyeztető problémák orvoslásához kötötte több milliárd euró lehívását. Most a kormány előállt egy ezt kezelni szándékozó törvényjavaslattal, amely több ponton hozzányúlna az igazságszolgáltatási rendszerhez.
A bíróságokkal kapcsolatos törvények módosítására azért van szükség, mert az EU addig nem hajlandó több milliárd eurónyi forrást kifizetni Magyarországnak, ameddig nem látják, hogy a kormány érdemi lépéseket tesz a bírósági rendszer függetlenségének a megerősítésére. Tavaly decemberben ezért feltételekhez (úgynevezett szupermérföldkövekhez) kötötték a helyreállítási és a kohéziós uniós pénzek kifizetését, amelyek részben a bíróságokat, részben az antikorrupció területét érintik.
Januárban az igazságügyi minisztérium ezért nyilvánosságra hozta és társadalmi és szakmai egyeztetésre bocsátotta a bíróságok igazgatását érintő törvényjavaslatát, amit az Országgyűlésnek március 31-ig hatályba léptetnie, különben a kormány nem is álmodhat a pénzek lehívásáról. Azért nevezik a bíróságokat érintő feltételeket szupermérföldköveknek, mert már a legelső eurócent lehívásának az előfeltételei, ellentétben a sima mérföldkövekkel, amiket lehet lépésenként, menet közben teljesíteni.
Uniós nyomásra végre megkérdeznek minket
A kormány az elmúlt több mint egy évtizedben már több alkalommal módosította jelentősen a bíróságokat érintő törvényeket. Mindeddig – bár a törvény szerint kellett volna – egyetlen egyszer sem vonta be a törvénymódosítások előkészítésébe sem az embereket, sem a bírák képviselőit vagy a témával foglalkozó civil szervezeteket.
Általában az történt, hogy a kormány rendszerint decemberben beadott egy bíróságokat érintő – és a bírói függetlenséget tovább gyengítő – törvényjavaslatot, amit a képviselők ripsz-ropsz el is fogadtak még a téli szünet előtt anélkül, hogy arról a bírákat vagy a témával foglalkozó szervezeteket, szakértőket megkérdezték volna.
Idén január 18-án azonban ezt a bíróságokat érintő törvényjavaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátották a kormány honlapján. Persze nem a kormány hozzáállása változott meg, hanem az Európai Unió a több milliárd euró lehívását nem csak magához a bírósági reformhoz kötötte, hanem ahhoz is, hogy társadalmi párbeszéd legyen erről.
Az uniós nyomásnak köszönhetően tehát végre nekünk is alkalmunk volt részt venni, és részletes véleményünket elküldeni az igazságügyi tárcának. Alaposan elemeztük azt, hogy a törvénycsomag mennyiben felel meg a Bizottság által felállított szupermérföldköveknek, illetve, mit kellene még tenni a bíróságok függetlenségének helyreállításáért.
Az Eötvös Károly Intézettel és a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen beadott részletes értékelésünk elérhető a honlapunkon, de röviden összefoglaljuk a legfontosabbakat.
Érdemi előrelépésekkel az uniós pénzek felé
Nagyon röviden: vegyes a kép. Vannak olyan szupermérföldkövek, amelyeket teljesít a kormány, és érdemi előrelépést jelentenek. Ilyen például, hogy a bírák képviselőiből álló Országos Bírói Tanács (OBT) egyetértéséhez kötik, ha a bíróságok központi igazgatását végző Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bírói vagy bírói vezetői (pl. a Szolnoki Törvényszék elnöke) pályázatokat szeretne eredménytelenné nyilvánítani.
Erre azért van szükség, mert a korábbi OBH elnök, Handó Tünde rendszeresen élt azzal a lehetőséggel, hogy amikor neki nem tetsző pályázók nyertek volna bírói vagy vezetői álláspályázatokon, akkor inkább eredménytelenné nyilvánította azokat. Mintha a cég tulajdonosa addig íratná ki a céges álláspályázatot a marketing menedzser pozícióra, amíg nem az unokaöccse nyeri el. Ez a lehetőség most bezárul. Tehát ha érkezett érvényes pályázat a Szolnoki Törvényszék elnöki állására, és a pályázót támogatták a helyi bírák, akkor őt ki kell nevezni vagy meg kell győzni a szintén bírákból álló OBT-t, hogy miért nem jó a jelölt.
Technikai mérföldek: pipa. Lényegi mérföldkövek: félszívvel vagy sehogy
Van több olyan uniós előírás, amelyek főleg technikai jellegűek, és így nem fáj a kormánynak teljesíteni azokat. Ilyen például az, hogy:
- az OBT határozza meg az OBH elnöke által kiadandó féléves jelentés szerkezetét,
- az OBT egyetértéséhez kötik a bírák munkaterhének értékelésére szolgáló adatlapot és módszertant, vagy
- egy bírósági elnök vagy elnökhelyettes akadályoztatása esetén melyik bírósági vezető, milyen sorrendben helyettesítheti őt.
Van viszont több olyan, amelyeket vagy csak félszívvel teljesítene a kormány vagy konkrétan szembe is megy az uniós elvárásokkal vagy azok szellemével.
Ránézésre eleget tesz például a szupermérföldkőnek, hogy az OBT vétózhatná az OBH elnöki vagy a Kúria elnöki tisztségre pályázók személyét. Mindkettő bírósági csúcspozíció, jelentős a hatásuk az egész bírósági szervezetre.
A javaslat szerint azonban az OBT csak azt vizsgálhatná, hogy az ezekre a csúcspozíciókra pályázó jelöltek formailag megfelelnek-e a törvényi követelményeknek, az álláskiírásnak. Az uniós előírásból azonban egyértelműen kiderül, hogy a cél az, hogy érdemben vizsgálhassa a jelölteket, azok függetlenségét, pártatlanságát, integritását és feddhetetlenségét. Ráadásul elvennék azt a most még meglevő lehetőségét, hogy a jelölteket meghallgassa.
Az OBT szerepét így nagyjából a pályázati előszűrő szerepére korlátoznák, és csak az önéletrajzi adatokat vizsgálhatná, megvan-e az öt év bírói tapasztalt, a két év vezetői tapasztalat. Mintha a HR-es csak azt vizsgálhatná, hogy a jelöltnek megvan-e a diplomája és az angol nyelvvizsgája, de személyesen már nem hallgathatná meg, hogy mennyire ért a szakterületéhez vagy hogy mennyire beszél jól angolul.
Nem azt mondták
A javaslat több ponton szembe is megy az uniós elvárásokkal. Az egyik ilyen, hogy zárják be azt a kiskaput, hogy alkotmánybírák automatikusan a legmagasabb rendes bíróságra, a Kúriára ejtőernyőzhessenek.
Ezzel az a legnagyobb baj, hogy az AB-tagok végeredményben politikai kinevezettek, hiszen kizárólag a parlamenti kormánytöbbség jelölte és választotta őket, és ha onnét a Kúriára kerülhetnek, ráadásul rögtön tanácselnöki pozícióba, az erősen megkérdőjelezi a Kúria függetlenségét.
Így került a Kúria élére Polt Péter főügyész egykori helyettese, Varga Zs. András is, akit mindenféle bírói tapasztalat nélkül neveztek ki először a Kúriára, majd akit nem sokkal később választott meg kúriai elnöknek a parlament, és aki alkotmánybíróként több alkalommal is a kormánynak kedvező álláspontot támogatott.
A kormány ugyan vállalta, hogy ezt a kiskaput bezárja március 31-ig, de a javaslatból kiderül, hogy ez a mostani alkotmánybírákra nem vonatkozik. Ez kilenc embert érint, akik, ha átkerülnének tanácselnöknek a Kúriára, már érdemben befolyásolhatnák annak összetételét, ahol jelenleg 112 bíró van, és közülük 36-an tanácselnökök. A kilenc emberből csak kettő volt korábban bíró, a többiek tárgyalótermi tapasztalat és pályázat nélkül kaphatnának kúriai beosztást. Ez teljesen ellentétes az uniós szupermérföldkő céljával.
Ennél sokkal több kellene
A javaslat alapján egyértelmű, hogy a kormány kizárólag a szupermérföldkövekre koncentrál, és több esetben még azok teljesítését is igyekszik okosba megoldani.
Fontos kiemelni, hogy bár azok teljesítése már önmagában nagyon sokat jelentene a sokat látott bírósági rendszernek, de inkább csak egyfajta kezdetnek vagy minimumprogramnak tekinthető, ezek a módosítások semmi esetre sem jelentenék a bíróságok függetlenségének teljes körű helyreállítását és megerősítését. Sokkal többre lenne ahhoz szükség, hogy a több mint egy évtizede fennálló alapvető problémákat orvosolják, egyelőre azonban erre nincsen kormányzati szándék.
Az egyik ilyen lenne az Alkotmánybíróság függetlenségének a helyreállítása, és tagjainak például a korábbiakhoz hasonlóan többpárti kompromisszummal történő kiválasztása. Ilyen lenne, ha a törvény zárná ki annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők az OBT tagjai lehessenek. Ezzel az a baj, hogy az OBH elnökét olyanoknak kellene ellenőrizniük, akiket az OBH elnöke nevez ki, vagy akik ellen vizsgálatot vagy fegyelmi eljárást indíthat. Mintha a szakszervezet a főnök által kinevezett középvezetőkből állna.
Szükség lenne a bírák véleménynyilvánítási szabadságának is a megerősítésére, hogy maguk a bírák tudjanak fellépni a bírói függetlenség megvédéséért. A közelmúltban több fórumon, így az OBT ülésein is rendre felmerült, hogy hol húzódnak a bírói véleménynyilvánítás határai, és mit jelent a bírák számára tiltott “politikai tevékenység” fogalma. Felmerült például, hogy politikai tevékenységnek tekinthető, ha az OBT szóvivője részt vesz a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál Bírákkal az utcán című, a lengyel bírói függetlenséggel foglalkozó film vetítése utáni pódiumbeszélgetésen. Végül úgy döntöttek, hogy a szóvivő inkább ne menjen.
Habár a törvény kifejezetten nem tiltja a jogról, jogrendszerről, bírósági igazgatásról alkotott vélemény kifejtését, a bírák körében nagy a bizonytalanság, hogy mi számít politikainak, így a véleménynyilvánítási szabadságukat nagyban lerontja a bírák körében uralkodó dermesztő hatás. Ha holnap hoznának egy olyan törvényt, ami szerint az igazságügyi miniszter bármikor visszahívhatná bármelyik kúriai bírót, akkor kérdéses lenne, hogy a bírák kimennének-e tüntetni, vagy csak egy maroknyi bátor bíró szólalna fel ez ellen.
Értékeljünk
Mennyiben felelnek meg tehát a törvényjavaslatban tett módosítások az EU által előírt szupermérföldköveknek?
- Van, ami megfelel, van, amit csak látszólag felel meg, és van olyan is, amely egyáltalán nem felel meg. Ebben a formában tehát biztosan nem, és a javaslatot jelentősen módosítani kellene.
Komolyan javítani akar a kormány a bíróságok helyzetén?
- Nem. Még az uniós előírásokat is csak tessék-lássék teljesítik.
Elegendőek ezek a törvénymódosítások a hazai bírói függetlenség helyreállítására?
- Nem. Ez a budget bírósági reform nem állítja helyre, ahhoz sokkal mélyrehatóbb változásokra lenne szükség minden érintett bevonásával. A hazai bírói függetlenség helyreállításától (hogy minden ember biztos lehessen abban, hogy a hatalomtól független és pártatlan bírák ítélkezhessenek minden ügyében) azonban egyelőre még mindig szupermérföldekre vagyunk.
Ha szeretnél rendszeresen olvasni arról, hogy milyen fejlemények vannak a jogállamisággal kapcsolatban, iratkozz fel a VERDIKT hírlevelünkre! Rövid online jogállam kurzusunkat pedig azoknak ajánljuk, akik szeretnének képbe kerülni a jogállam alapfogalmaival.
Az illusztrációhoz felhasználtuk Ladjánszki Máté (Népszava) fotóját.