Bár az önkormányzati és az európai parlamenti választásokkal 2024 Magyarországon is a választások éve lesz, egy, a magyar jogállamiság elkövetkező éveit meghatározó választás már most hétfőn befejeződött.
Veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány rendeletekkel írhat felül szinte bármilyen törvényt, amit szükségesnek lát. Mostani cikkünkben a repibor szabályai, a taxik árazása, a tanárok kirúgása vagy éppen a környezetszennyező cégeknek adott kiskapu példáján mutatjuk be a kormány jogállaminak távolról sem nevezhető megoldásait.
A kormány még mindig nem teljesítette a több tízmilliárd eurónyi uniós forrás lehívásához szükséges, saját maga által vállalt feltételeket.
Régóta foglalkozunk a magyar bírósági rendszerrel, de a Kúrián működő Werbőczy István Országbírói Kutatóintézet nekünk is új volt. Ezt sikerült eddig kiderítenünk az intézményről.
Ősszel új tagokat választanak az egyik utolsó független állami intézménybe, az Országos Bírói Tanácsba. A választás kiemelt jelentőségét az adja, hogy a bírói tanács felügyeleti jogköreit jelentősen megerősítették, ezért nem mindegy, hogy az új tagok élni fognak-e az erősebb ellenőrzési eszközökkel. A tét a magyar bírósági rendszer függetlensége.
Egy magyar transznemű nő ügyében kimondta a veszprémi bíróság, hogy joga van a nőknek járó kedvezményes öregségi nyugdíjra. Az ítélet, habár összhangban volt az európai normákkal, éles kritikát kapott a homofóbiával és transzfóbiával kampányoló kormánypártoktól, amelyek az ítélet lényegét eltörölve sietve törvényt módosítanak. Az ügy nem csak a magyar transznemű nők helyzetére világít rá, hanem arra is, hogy a neki nem tetsző bírósági ítéleteket a fideszes kormánytöbbség rendszeresen felülírja, kiüresítve ezzel a bírói ítélkezést.
Hétfőn újra összeül az izraeli törvényhozás, hogy folytassa a vitát az óriási ellenállást kiváltó bírósági reformról. A javaslat bírálói szerint Benjamin Netanjahu a hatalma megtartásáért magyar mintára felszámolja a bíróságok függetlenségét.
A kormánynak az utóbbi idők legnagyobb bírósági reformját kellene végrehajtania, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez. Megnéztük a javaslatot.
A bírósági elnökök szinte korlátlanul, magáncélra is használhatják a hivatali autóikat. A bírák önkormányzati szerve szerint ez integritási probléma, ráadásul törvényellenes is.
“Gazember… takarítsák el onnan!” Ismét a kormányzati sajtó célkeresztjébe került egy bíró, amiért egy újságírónak beszélt a bíróságokra nehezedő politikai nyomásról. Az esete egyértelmű üzenet a kormány részéről a bíráknak: jobb, ha nem vállalják a véleményüket, és nem szólalnak fel nyilvánosan a bírói függetlenség védelmében.
Sok baj van a bírák ideiglenes áthelyezési gyakorlatával, például megkerülhető vele az állások rendes megpályáztatása. Amikor a bírák igyekeztek volna utánajárni a problémáknak, a központi igazgatás falaiba ütköztek.
Varga Judit még a társadalmi egyeztetésről szóló törvényjavaslatot sem tartotta társadalmi egyeztetésre érdemesnek. Így próbálja meg a kormány kicselezni az EU-t a támogatásokért cserébe.
A Kúria elnöke az Alkotmánybíróságon támadta meg a bírák által elfogadott új Etikai Kódexet és ezzel megkérdőjelezte a bírák választott testületének legitimitását.
Varga Zs. András tiltakozása ellenére a bírák elfogadták az új etikai kódexüket, ami sok területen hozhat javulást.
Egy éve Magyarország főbírája Varga Zs. András, aki több olyan fontos ügyben is ítélkezett, amelyekben a kormánynak kedvező ítéletek születtek. Bemutatjuk, mivel telt a Kúria élén töltött első éve.