Jogállam
A két évtizede magunk előtt görgetett állami kudarc megoldása könnyebb, mint gondolnánk
Évi 1 milliárd forintból újabb 1,5 millió emberen segíthetne az állam, hogy senki ne maradjon magára a jogi ügyével élete egyik legnehezebb pillanatában.
Mit kezdjünk az Alaptörvénnyel?
A NER hírhedt gyűlöletpropagandája nem tűnt el, köszöni szépen jól van és tovább él az Alaptörvényben. Éppen ott, ahol a szabadságot és egyenlőséget biztosító jogoknak kellene lenniük, ezért az új parlament egyik legsürgősebb teendője ennek a felszámolása.
Politikus és eljárás van ön ellen? Meneküljön Magyarországra!
Az egyetlen menekült, akit a magyar kormány védelemre érdemesnek talál, az a hazája igazságszolgáltatása elől menekülő politikus, akinek korrupciós ügyek miatt kellene bíróság elé állnia vagy börtönben lennie. A legújabb politikai befogadott a volt lengyel igazságügyi miniszter lehet, akinek történetén keresztül azt is bemutatjuk, hogy a jogállam helyreállításához miért nem elég önmagában a parlamenti többség.
(ön)kormányzati önkény
Ősszel kezdtek el igazán terjedni azok a diszkriminatív települési szabályok, amelyeknek valódi célja a romák, a szegények és a külföldiek távoltartása. A kormánytöbbség szabad kezet adott a jogsértések elkövetésére az önkormányzatoknak.
Kinek az ügyvédje lesz Juhász Imre?
Kozma Ákos hat évig volt ugyan a nép ügyvédje, de ez egy jól őrzött titok maradt a nép előtt is. Bemutatjuk, hogy ki lesz az új ombudsman.
Átverte a kormány a bírákat
A saját szabályait és az uniós vállalásokat megsértve kerüli meg a kormány a bírákat, hogy ne mondhassák el a véleményüket.
Válság a bíróságokon
Mára rendkívüli ülést hívott össze az Országos Bírói Tanács pár tagja, hogy bizalmi szavazást kezdeményezzen a testület elnöke ellen, azonban erre nem kerülhetett sor, mert Szabó Péter elnök váratlanul lemondott. Cikkünkben a példátlan bizalmi válság okainak járunk utána.
Csak a kezemet figyeljétek!
Harminc héten keresztül vizsgáltuk a Kúria ügyelosztási gyakorlatát, mert kíváncsiak voltunk, mennyire tartják be a beérkező ügyek elosztására vonatkozó új szabályokat.
„Még akkor is, ha ez politikailag érzékeny lehet…”
Interjú Szabó Péterrel, az Országos Bírói Tanács elnökével a magyar bírák függetlenségéről, felelősségéről és fizetéséről.
Az OBT tagokat megválasztani nem kell félnetek
Bár az önkormányzati és az európai parlamenti választásokkal 2024 Magyarországon is a választások éve lesz, egy, a magyar jogállamiság elkövetkező éveit meghatározó választás már most hétfőn befejeződött.
Jogainkra veszélyes veszélyhelyzet
Veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány rendeletekkel írhat felül szinte bármilyen törvényt, amit szükségesnek lát. Mostani cikkünkben a repibor szabályai, a taxik árazása, a tanárok kirúgása vagy éppen a környezetszennyező cégeknek adott kiskapu példáján mutatjuk be a kormány jogállaminak távolról sem nevezhető megoldásait.
Készpénz. Nem mindig.
A kormány még mindig nem teljesítette a több tízmilliárd eurónyi uniós forrás lehívásához szükséges, saját maga által vállalt feltételeket.
A húszmilliós PDF-ek kutatóintézete
Régóta foglalkozunk a magyar bírósági rendszerrel, de a Kúrián működő Werbőczy István Országbírói Kutatóintézet nekünk is új volt. Ezt sikerült eddig kiderítenünk az intézményről.
Taláros kérdés
Ősszel új tagokat választanak az egyik utolsó független állami intézménybe, az Országos Bírói Tanácsba. A választás kiemelt jelentőségét az adja, hogy a bírói tanács felügyeleti jogköreit jelentősen megerősítették, ezért nem mindegy, hogy az új tagok élni fognak-e az erősebb ellenőrzési eszközökkel. A tét a magyar bírósági rendszer függetlensége.
Ismét szereptévesztésben, avagy bírói talárban a parlamenti képviselők
Egy magyar transznemű nő ügyében kimondta a veszprémi bíróság, hogy joga van a nőknek járó kedvezményes öregségi nyugdíjra. Az ítélet, habár összhangban volt az európai normákkal, éles kritikát kapott a homofóbiával és transzfóbiával kampányoló kormánypártoktól, amelyek az ítélet lényegét eltörölve sietve törvényt módosítanak. Az ügy nem csak a magyar transznemű nők helyzetére világít rá, hanem arra is, hogy a neki nem tetsző bírósági ítéleteket a fideszes kormánytöbbség rendszeresen felülírja, kiüresítve ezzel a bírói ítélkezést.
Kik vagyunk?
Jogvédő szervezetként egy olyan világért és benne egy olyan Magyarországért dolgozunk, ahol az emberek szabadon és tudatosan gyakorolják a jogaikat és közösen lépnek fel a jogsértésekkel szemben. Függetlenek vagyunk minden politikai ideológiától, párttól, kormánytól, gazdasági hatalomtól és egyháztól.
Amnesty a facebookon
Amnesty az instagramonPodcastunk
Iratkozz fel hírlevélre!
Feliratkozom1%
Kérjük, támogasd az Amnestyt 1%-os felajánlásoddal!
ADÓSZÁMUNK: 19015985-1-41