Bár a nyilvánosság számára átláthatóbb lett a rendszer, az ügyek kiosztása továbbra is sok kérdést vet fel. Legújabb kutatásunk a legmagasabb rendes bírói fórum, a Kúria ügyelosztási rendszerét vizsgálta, vagyis azt, hogy a beérkező ügyeket a szabályok szerint osztják-e szét, illetve a közzétett információk alapján mennyire követhető, hogy ki fog dönteni azokban.
Azért fontos, hogy átlátható legyenek az ügyek, perek elosztása, mert jogunk van előre tudni, hogy ki fog dönteni, és még a látszatát is el kell kerülni, hogy részrehajlóan intézik azokat, például úgy, hogy egy politikailag kényes ügyet egy meghatározott bíróhoz vagy tanácshoz osztanak ki.
Előzmények: sok milliárd euró függött az ügyelosztástól
A történet 2022 őszén indult, amikor az Európai Bizottság azt javasolta az Európai Tanácsnak, hogy bizonyos uniós források kifizetését a magyar bíróságok függetlenségét erősítő reformok elfogadásához kössenek. Elég sok pénz, 10,2 milliárd euró volt a tét (akkori árfolyamon kb. 3900 milliárd forint). Az elvárások egyike szerint átláthatóbbá kell tenni azt az eljárási rendet, amelyben a beérkező ügyeket szétosztják a különböző tanácsok (az ügyekben döntő bírákból álló testületek) között a Kúrián.
Azért volt erre szükség, mert az ügyelosztási rendet szinte havonta módosították, a Kúria elnökének (akit a bírák egyértelmű tiltakozása ellenére választott meg a kétharmados parlamenti többség) komoly befolyása volt a rendszerre, és a bonyolult szabályok átláthatatlanná tették mind az ügyfelek, mind a közvélemény számára, hogy milyen szabályok szerint kerülnek az ügyek a tanácsokhoz.
A Tanács végül többek közt előírta, hogy az elektronikusan benyújtott ügyek emberi beavatkozás nélkül kapjanak ügyszámot, és az ügyeket előre meghatározott, objektív kritériumok alapján osszák be a bírósági tanácsokhoz. Ezt az Országgyűlés végül be is tette a törvénybe, és részben ennek is köszönhetően tavaly év végén felszabadultak a bírósági reformhoz kapcsolt eurómilliárdok.
Kíváncsiak voltunk, hogy tényleg átláthatóbb és kiszámíthatóbb lett-e a rendszer, ezért az elmúlt 30 hétben közzétett összes közigazgatási, polgári és büntető ügy táblázatait átnéztük, és összevetettük az ügyelosztási rend szabályaival. Az ügyeket a Kúrián nem egyes bíráknak, hanem többeket magában foglaló tanácsoknak osztják ki.
A reformok után
A cél tehát az volt, hogy objektív, előre meghatározott feltételek szerint osszák ki az ügyeket, és ez követhető legyen mindenki számára. Az előbbit elvileg bonyolult mechanizmusokon és kijelölési szabályokon keresztül az ügyelosztási rend biztosítja (ha valaki érez magában kellő elszántságot, itt találja az aktuálisat). Utóbbit pedig az, hogy 2023 júniusától a Kúria honlapján elkezdték közzétenni az ügyérkezéseket az ügyszám, az érkezés és a kiosztás napjával, illetve a tanács megjelölésével. Ez akkor még több sebből vérzett, például a pontos óra és perc megjelölése nélkül nem volt ellenőrizhető, hogy egy adott ügyet érkezési sorrendben osztottak-e ki.
Idén február elejétől viszont már elég sok adat felkerült a honlapon fellelhető táblázatba, amely most így néz ki:
Mondd, te kit választanál
A rendszer úgy működik, hogy az ügyelosztási rend meghatározza, hogy az érkezés sorrendjében melyik tanács kapja meg az ügyet. Minden ügytípusnál más sorrend van, például a választási, népszavazási ügyekben az összes tanács érkezési sorrendben kettesével kapja ezeket. Tehát elsőként a K.I. tanács kettőt, majd a K.III. tanács is kettőt (a K.II. tanács azért marad ki, mert az csak önkormányzati esetekkel foglalkozik), és így tovább. Egy másik példa: a „bíróság kijelölése” tárgyában (bíróságok közötti hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén) döntő tanácsok viszont egy-egy ügyet kapnak sorrendben.
A rendszer az esetek többségében a szabályoknak megfelelően működik, azonban a kutatásunk azonosított elég sok szabálytalanságot, amelyeket a könnyebb követhetőség kedvéért csoportosítottunk.
Van néhány rendellenesség, illetve eltérés is, amit – némi utánajárással – meg tudtunk magyarázni. Egy választási ügyet például azért osztottak egy nem az ügyelosztási rend szerint következő tanácsra, mert egy másikkal egyesítették. A probléma ebben az esetben az, hogy ez a közzétett táblázatból nem derült ki, csak az ítélet szövegéből, vagyis nem volt átlátható, hogy miért pont az jár el az ügyben.
Nagyon sok olyan ügy volt, ahol azért tértek el az ügyelosztási rendtől, mert az ügy újraindulása miatt a korábban eljáró tanácsokra kell osztani azokat. Tipikusan ilyen, amikor az Alkotmánybíróság nem ért egyet a Kúriával, és visszadobja annak az ügyet. Ezt jelöli is a táblázat, azonban az átláthatóságot lehetetlenné teszi, hogy nem tüntetik fel a korábbi ügyet, amelynek az újraindulása miatt nem a szabály szerint elvileg következő tanács kapja.
Voltak szép számmal olyan eltérések is, amikre nem találtunk magyarázatot a táblázat vagy az ítéletek alapján. Például amikor a 16. héten egy választási ügy után a közvetlenül utána következőt is a K.VII. tanácsra kellett volna osztani, de valamiért mégis a K.VI. tanács kapta. A 374 vizsgált kötelmi ügyből 84 (!) esetben fordult elő, hogy nem az előre meghatározott sorrend szerint osztották ki az ügyeket, amelyekre szintén nem találtunk semmilyen magyarázatot. A „bíróság kijelölése” kategórián belül a 29., 30., 31., 32., 33. heteken teljesen eltértek az ügyelosztási rendtől (ami érkezési sorrendben mindegyik tanácsra egy-egy ügyet osztana ki), egymás után osztottak ki több ügyet is egy tanácsra.
Előfordult (kötelmi ügyeknél) az is, hogy nem az érkezés, hanem a kiosztás idejét vették figyelembe, ami teljesen szembe megy az ügyelosztási rend alapelvével, ami szerint az érkezés sorrendje számít.
Voltak olyan esetek, amikor egy ügyet szabályosan osztottak ki, majd a következő héten átosztották egy másik bírói tanácsra, de nem magyarázták el ennek az indokát. Például egy ügy az ügyelosztási rend szerint eredetileg a K.I. tanácsra lett kiosztva, majd ugyanazon a héten magyarázat nélkül áttették a K.VII. tanácshoz.
A választási ügyeknél egy olyan potenciális rendellenességet tapasztaltunk, ami felvetheti a manipuláció gyanúját. Az önkormányzati és EP választás miatt idén természetesen az átlagosnál több választással kapcsolatos eljárás volt: a huszadik héten 31, a huszonötödik héten 65 ilyen ügy érkezett a Kúriára, bizonyos napokon pár percen belül akár közel ötven ügy érkezett. Itt a legnagyobb problémát az jelenti, hogy követhetetlen, ki döntötte el, hogy az ugyanabban percben emailben érkezett beadványok közül melyiket veszik előbbre, és így melyik tanácshoz kerül, hiszen a másodperceket már nem mutatja a táblázat, pedig pont ilyenkor lenne kiemelt jelentősége. Az sem világos, hogy a postán érkezett ügyeknél mi alapján iktatják az egyiket egy perccel később, mint a másikat.
Büntető ügyeknél az ügyelosztási rendtől eltérés magas arányát figyeltük meg, viszont – ellentétben a közigazgatási és polgári ügyekkel – itt legalább általában jelezték a táblázatokban, hogy eltértek. Volt olyan hét (a 30.), amikor a 39 ügyből 25 esetben tértek el az ügyelosztási rendtől. A vizsgált 981 büntetőügyből 198 esetben volt eltérés, ami több mint 20%-os arány. A legtöbbször (146-szor) az egyenletes munkateher biztosítása érdekében történt ez, ugyanakkor hiányoznak a nyilvánosság számára azok az adatok, ami alapján ezt le lehetne ellenőrizni, hogy mikor és miért volt túlterhelt egy tanács, így igazából bármelyik ügy esetében mondhatják, hogy most a B.I. tanács helyett a B.III. tanács kapja (vagy fordítva).
Ugyancsak az eltérést teszi lehetővé a hasonló vagy azonos tárgyú ügyek egyesítése, de itt sem jelölik, hogy mely ügyeket egyesítették egy tanácshoz. Nem azt állítjuk, hogy önkényesen osztották volna ki az ügyeket, de azt igen, hogy az ügyelosztási rendtől való eltérés követhetetlen, hiszen mindig csak egy-egy törvényi utalással tudják le a „magyarázatot”, és nyilván nem mond az ügyükben tájékozódni akaróknak sokat, ha azt olvassák, hogy az eltérés indoka: „Bszi. 10. § (5) bekezdés c) pont”.
Ha érdekelnek a részletek, itt találod a teljes elemzésünket.
Van jó hír és rosszak
A jó hír, hogy a szabályok – ha nagyon bonyolultak is – értelmezhetőek, tehát elviekben nyomon tudtuk követni a be(nem)tartásukat. Azt láthattuk viszont, hogy nem érvényesül az a követelmény, hogy átlátható legyen az ügyelosztás.
Nagyon nehéz a gyakorlatban nyomon követni a táblázatok alapján, hogy vajon az elosztás szabályszerű volt-e: az egyes ügytípusok ömlesztve, egy PDF-ben kerülnek fel heti rendszerességgel a honlapra, így egy külön Excel táblázatot kellett létrehoznunk, hogy egyáltalán követni tudjuk.
Sok ügyben derült ki, hogy egyszerűen nem követték az ügyelosztási rendet. Ez persze simán lehetett figyelmetlenség, de nem lehet sajnos teljesen a szándékosságot sem kizárni, ez pedig az egész rendszerbe vetett bizalmat alááshatja az emberekben.
Sok esetben következetlenül alkalmaztak egy-egy szabályt, a kötelmi ügyeknél pedig kiemelkedően magas (22%) volt az esetek száma, amikor az ügyelosztási rendtől eltértek, és amikre nem találtunk semmilyen magyarázatot. A választási ügyeknél azt a speciális problémát tapasztaltunk, hogy a rendszer nem ad választ arra, hogyan kell átláthatóan elosztani az azonos percben vagy pár perc eltéréssel befutott ügyeket.
Mit mond a Kúria?
Nyilvánvaló, hogy a saját ügyelosztási rendjét, a konkrét ügyeket és körülményeiket a Kúria ismeri a legjobban, ezért kérdéseinket elküldtük nekik, amelyekre azonban a cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.