Az Országos Bírói Tanács (OBT) a bírák önkormányzati szerve, feladata a bírói igazgatás felügyelete. Az OBT a magyar állam egyik utolsó, a központi hatalomtól független intézménye, ami részben annak köszönhető, hogy tizenöt tagjából tizennégyet nem a kormány vagy az Országgyűlés, hanem a bírák választanak maguk közül. A tizenötödik tag a Kúria mindenkori elnöke.
2024. január 30-án lejár az OBT jelenlegi tagjainak a mandátuma, ezért most ősszel új tagokat kell választani a testületbe.
A választás fontossága
A 2018-ban választott OBT tagjai a hatalomtól való függetlenségüket többször bizonyították már. Szembeszálltak a legitimitásukat is elutasító Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) volt elnökével, többször éltek jelzéssel az OBH elnökei felé a kötelezettségeik elmulasztása miatt, felszólaltak a bírákat érő támadások ellen, elfogadtak egy új etikai kódexet, amely nagyobb véleményszabadságot biztosít a bíráknak, többször rámutattak a bírói kinevezések, kirendelések vagy éppen vezetői jutalmak körüli problémákra, amelyek mind a bírói függetlenséget veszélyeztették és veszélyeztetik.
Idén júniusig azonban a feladatuk ellátására csak nagyon korlátozott eszközeik voltak. A bíróságokat alapvetően az OBH elnöke igazgatja, a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria tekintetében pedig a Kúria elnöke. Többek között ők nevezik ki a bírói pályázatok nyerteseit, kirendelhetnek bírákat más bíróságokra és összeállítják a bíróságok költségvetését. Az ezekre vonatkozó iratokat az OBT hiába kérte ki, azokat rendszeresen megtagadták tőlük, és nem volt kihez fellebbezniük.
Az OBT gyenge jogkörei ellenére is tudott sikereket felmutatni, hiszen a magyar bírói függetlenséget nem csak itthon védelmezte a nyilvánosságban, de annak veszélyeztetettséget a nemzetközi közvéleményben is napirenden tartotta.
Június 1-jétől azonban – az uniós pénzek kifizetése egyik feltételeként – az OBT például jogi személyiséget, irodát, alkalmazottakat kapott, iratbekérés megtagadása esetén most már pert indíthat, és több fontos kérdésben is ki kell ezentúl kérni a jóváhagyását vagy a véleményét. Sokkal több lehetőségük lett ellenőrizni a rendszer működését, amivel júliusban már el is kezdtek élni. A Schadl-ügyben most már úgy szólíthatták fel a titkosított jelentés átadására az OBH elnökét, Senyei Györgyöt, hogy ha az megtagadja a betekintést, bírósághoz fordulhatnak.
Nincs annyira reflektorfényben, de a bíróságok függetlenségéhez hozzátartozik az átláthatóság és a nyilvánosság is. Ez nem csak azt jelenti, hogy általában a tárgyalásokra bárki bemehet, de azt is, hogy a mostani OBT magánszorgalomból (erre nincs törvényi kötelezettségük), az üléseiről részletes jegyzőkönyveket tölt fel a honlapjára. A nyilvánosságnak ez a mértéke állami intézmények közötti, sokszor vitás ügyekben példátlan korunk Magyarországán.
Az OBT tagjai rendszeresen kérdőre vonják az OBH vagy a Kúria elnökét a törvények be nem tartása vagy az átláthatatlan működés miatt. Habár a Kúria elnöke, Varga Zs. András szerint a konfliktusokat zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával kell megbeszélni, ez megszüntetné a társadalmi nyilvánosságot és az ellenőrzés lehetőségét a bíróságok amúgy is nagyon zárt világában. Egy új OBT azonban bármikor dönthet úgy, hogy a jegyzőkönyveket nem teszi közzé a szélesebb közönség számára.
Választás menete
Az OBT új tagjainak megválasztása két körben történik. Először szeptemberben-októberben fognak összegyűlni a bírák a saját bíróságaikon (ezek az összbírói értekezletek), és megválasztanak egy előre meghatározott számú küldöttet. Minél nagyobb egy bíróság, annál több küldöttet választ (20 bírónként „jár” egy küldött). A legnagyobb súlya a Fővárosi Törvényszéknek van azzal, amelynek bár elvileg 39 küldött járna, de a törvény alapján maximum 20-at választhatnak.
A jelenlegi állás szerint összesen 132 küldöttet választanak majd a bírák, ebből 114 vegyesen törvényszéki és járásbírósági, 13 ítélőtáblai és 5 kúriai bíró lesz. A küldötteket a Kúria teljes ülésén, az ítélőtáblák és a törvényszékek összbírói értekezletén (ahol minden bíró részt vehet) a jelenlévők többségének szavazatával választják. A küldöttek személyére bármely bíró tehet javaslatot.
Ez a 124 küldött november 30-ig összegyűl (ez a küldöttértekezlet), hogy második körben megválasszák az OBT 14 új tagját és 14 póttagját. Taggá 1 ítélőtáblai, 6 törvényszéki és 7 járásbírósági bírót választanak. Az új tagok és póttagok személyére elsőként a legidősebb 4 küldött tesz javaslatot, de emellett a többi küldöttnek is lehetősége van jelölni. A szavazólapra a küldöttértekezleten az kerülhet, aki a küldöttek egyharmadának a szavazatáét megkapja. Az új OBT tagokat a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választják meg.
A sikeres küldöttértekezletet követően összeül az új bírói tanács, megválasztja az elnökét, elnökhelyettesét, és a jövő év elejétől megkezdheti a munkát.
Ki lehet az OBT tagja?
Taggá az a jelenleg is ítélkező bíró választható, aki legalább 5 éves bírói gyakorlattal rendelkezik. Vannak kizáró okok is, így például nem állhat a bíró fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás alatt.
Problémát jelenthet, hogy az OBT tagja lehet az OBH elnökének munkáltatói jogkörébe tartozó bírósági vezető, azaz a törvényszéki és ítélőtáblai elnökök, elnökhelyettesek, kollégiumvezetők is. Ezeknek a vezetőknek jelentős és kiterjedt jogkörei vannak a bírák kiválasztásánál és a karrierjükről való döntésekben. Ez pedig érintheti az OBT függetlenségét is, ha egy-egy vitatott kérdésben a nem bírósági vezető tagok nem mernek majd szembemenni a munkáltatói jogokat is gyakorló bírósági vezető tagok álláspontjával.
A másik probléma, hogy az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetőknek (akikkel szemben az OBH elnöke vizsgálatot is indíthat) azt a saját főnöküket kellene ellenőrizniük, akinek meghatározó befolyása van a karrierjük alakulására.
Többször javasoltuk, hogy az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezető ne lehessen az OBT tagja, a törvény azonban erre sajnos még mindig lehetőséget ad azzal a megkötéssel, hogy az ilyen vezető nem vehet részt érdemben az OBT ülésén, ha az igazgatási tevékenységéről van szó. Szerintünk ez azonban nem jelent valódi garanciát.
A választásra leselkedő veszélyek
A küldötteket az összbírói értekezleten, az OBT tagjait pedig a küldöttértekezleten titkosan, szavazattöbbséggel választják meg. Ezek az értekezletek zártak, így a társadalmi nyilvánosság ereje, amely az esetleges szabálytalanságok elejét vehetné, csak korlátozottan érvényesül.
Ez probléma volt már a múltban is. A 2018 őszi küldöttértekezlet levezetése során hiányosságok történtek, aminek ráadásul semmilyen következménye nem lett. Többen a bírák közül aggodalmukat fejezték ki, hogy a titkos írásbeli szavazás és a szavazatszámláló bizottság által lebonyolított szavazatszámlálás elmaradására figyelemmel „sérült a választás demokratikussága és tisztasága”.
A múltban súlyos problémát okozott az is, hogy a bírósági vezetők helyi befolyása miatt végül a küldöttek majdnem egyharmadának olyat választottak, aki az OBH elnökének közvetlen kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető volt (2018-ban küldött lett a Debreceni Ítélőtábla elnöke és a Pécsi, Fővárosi, Debreceni ítélőtábla elnökhelyettese, valamint a Szombathelyi, Győri, Tatabányai, Kaposvári, Szekszárdi, Veszprémi, Egri, Miskolci, Debreceni, Szegedi, Kecskeméti, Pécsi törvényszék elnöke, több elnökhelyettes, valamint további 13 járásbírósági elnök is). A 2018-as póttag-választáson aztán az elnökök közülük többen felkerültek a jelölt-listára, de a póttaggá válást nem vállalták, más bírák póttag-jelöltté válását azonban blokkolták.
A választási eljárás tisztaságát veszélyeztetheti, ha a bírák felett formális és informális hatalommal bíró elnökök a befolyásuk révén küldöttek lesznek, és nem az intézményi függetlenség szempontjait képviselve választatják meg magukat, vagy az aktív bírói fellépésre kevésbé hajlandó vagy konfliktuskerülő bírótársaik megválasztását próbálják elérni.
Az elmúlt évtized tapasztalata az, hogy csak az aktív, nem megalkuvó bírákból álló OBT tudott eredményt elérni a bírói függetlenség megvédése területén.
A küldöttértekezlet demokratikusságának további buktatója lehet, hogy ki kerül fel a szavazólapra. Itt a szabály az, hogy a legidősebb kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki és járásbírósági küldött összeállít egy listát. Habár bárki jelölhet még OBT tagot, minden bizonnyal lesz annak jelentősége, hogy ők kit jelölnek.
Ha a nagy a tét, a kedvem sötét
Komoly tétje van, hogy kik kerülnek az új OBT-be. A 2012 és 2018 közötti testület nem tartotta például fontosnak a jegyzőkönyvek nyilvánosságát, nem bírálta az OBH akkori elnökét, leginkább az igazgatással való teljes egyetértés jellemezte.
Matusik Tamás, az OBT elnöke nemrég úgy értékelte ünnepi beszédében a mostani (2018-tól) OBT tevékenységét: " „[s]osem hajtottuk le a fejünket”. A közelgő OBT választás tétjét ő is jelezte július 15-én, a Bíróságok Napján megtartott beszédében:
„[n]övekszik a felelőssége a tagoknak abban, hogy hogyan élnek az új jogkörökkel. Kialakulnak-e valódi együttdöntési mechanizmusok vagy a jövő testülete csak formális szerepet kíván játszani, és csendben, ellenvetés nélkül asszisztál a bírósági csúcsvezetők tevékenységéhez. De ezt a kulcsfontosságú kérdést eredendően maguk a bírák fogják eldönteni, amikor hamarosan küldötteket és OBT tagokat választanak. Ezért ebben minden egyes bírónak éreznie kell a saját megnövekedett felelősségét. Mert ez határozza meg a bírósági igazgatás következő éveit. Kezünkben a sorsunk, a saját autonómiánk. A jelenlegi OBT ezirányú küzdelmeire visszatekintve óriási siker, hogy immár készen áll a jogszabályi környezet a valódi bírói önigazgatás kibontakozásához. A kérdés, hogy élünk-e és hogyan élünk ezzel a lehetőséggel.”
A tét óriási: a bírói függetlenség felett továbbra is őrködő és az új jogköreivel élni tudó tagokat választanak a bírák, vagy egy konfliktuskerülő, az alkotmányos feladatát csak papíron ellátó OBT lesz 2024 és 2030 között. Ez utóbbi esetben pedig semmi sem fogja megvédeni a bírákat és a bíróságokat a kormány politikai nyomásgyakorlásától.