A két évtizede magunk előtt görgetett állami kudarc megoldása könnyebb, mint gondolnánk

Ha jogi ügyünk van, lehet ugyan kérni állam által fizetett ügyvédet tanácsadásra vagy képviseletre, de csak akkor kapunk segítséget, ha a havi nettó jövedelmünk maximum 28 500 forint. A 2008 óta változatlan nevetségesen alacsony összeg a legalacsonyabb az EU-ban, így nálunk a legnehezebb a rászoruló embereknek állami jogi segítséghez jutni.

Legújabb kutatásunk nemcsak a rendszer problémáit mutatja be, hanem azt is, hogy egy gyors és relatíve olcsó megoldással hogyan tudna további másfél millió ember ingyenes állami jogi segítséget kapni.

Létezik Magyarországon egy olyan állami rendszer, amiben rászoruló emberek kérhetik a kormányhivatalt, hogy utaljanak ki számukra pártfogó ügyvédet. A kormányhivatal jóváhagyó pecsétje esetén lehet az állami listából keresni egy ügyvédet, aki – ha elvállalja az ügyet –, ingyenes (államilag fizetett) jogi tanácsadást, képviseletet kaphat a kérelmező valamilyen hatósággal szembeni ügyében vagy polgári perében, de akár hivatalos eljáráson kívül is, például arra, hogy megismerje a jogait.

A rendszert az veheti igénybe, aki alacsony jövedelemmel rendelkezik vagy egyébként jogosult (például menekült, aktív korúak ellátásában vagy közgyógyellátásban részesül, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan ember). Az előbbi feltétellel kapcsolatban azonban van egy bökkenő: nem lehet az egy főre eső havi jövedelme 28 500 forintnál több, egyedülállóknál 42 750 Ft-nál. Ez az extrém alacsony összeg – egy négyfős család kb. 2-4 napnyi nagyobb bevásárlása – az a felső jövedelemhatár, amihez az ingyenes állami jogsegélyt kötik.

Az EU-ban nálunk a legnehezebb segítséget kapni

Mindannyiunknak joga van bírósághoz fordulni a jogaink védelme érdekében, ezért az állam köteles (lenne) olyan intézményeket működtetni és olyan törvényeket alkotni, amikkel lehetővé teszi, hogy ez a gyakorlatban is így legyen. Ennek csak egy része, hogy hatósági embereket és bírákat fizetünk, biztosítani kell(ene) még az ingyenes és szakszerű jogi tanácsadást és segítségnyújtást is azok számára, akik anyagi helyzetük miatt ezt nem tudják megfizetni.

A fenti a jövedelmi határ 2008 óta változatlan és a legalacsonyabb az egész EU-ban. Emiatt évente százezrek esnek el attól, hogy a jogaikat bíróságokon tudják képviselni és megvédeni.

Kutatást végeztünk a témában, amely során beszéltünk olyan emberekkel, akiknek bár nem volt pénzük, az állami segítség nélkül nem tudtak küzdeni a munkanélküli ellátásukért, a nekik járó szociális támogatásokért, a gyermekük felügyeleti jogáért, a rossz börtönkörülmények ellen vagy cselekvőképességük visszaszerzéséért.

Problémák a (jövedelem)határon túl

A rászorulók számára jogsegélyt nyújtó és a képviseletükkel foglalkozó civil szervezetekkel folytatott beszélgetéseinkből az is kiderült, hogy a jövedelemhatár a legnagyobb, de messze nem az egyedüli probléma.

Egy másik rendszerszintű hiányosság, hogy az emberek egyszerűen nem tudnak a lehetőségről. Az egyik interjúalanyunk – aki egyébként jogosult lett volna – tőlünk tudta meg, hogy egyáltalán van ilyen pártfogó ügyvédi rendszer.

Ráadásul, még ha hallottak is róla, nehézséget jelent a jogi segítségre vonatkozó beadvány kinyomtatása, kitöltése, benyújtása és az ügyvédek megkeresése is. Az is problémaként jelentkezik, hogy mire megvan az engedély és az ügyvéd, a bírósági határidő már lejárt.

Sokan arról panaszkodtak, hogy még a jóváhagyó határozat birtokában is nehéz érdemi jogi segítséghez jutni: a felkeresett pártfogó ügyvédek nem vállalják el az ügyüket. Ennek egyik oka, hogy alulfizeti őket az állam (idén 7000 forintos a megállapított óradíj), a másik, hogy kevesen jelentkeznek jogi segítőnek: Borsodban 6, Tolnában 5, Hevesben 4, Komárom-Esztergomban 3, Vasban 1 (!) pártfogó ügyvédet dob ki a rendszer.

Van megoldás és nem is kerülne nagyon sokba

A kutatásunk következtetése nem meglepő, csak nagyon szomorú: jelenleg egyszerűen nem működik az ingyenes állami jogi segítségnyújtás Magyarországon, és ennek a legfőbb oka a 2008 óta változatlan jövedelmi küszöb.

A helyzet rossz, de a jó hír, hogy kevés pénzzel és némi politikai akarattal a megoldás nem is kerülne nagyon sokba: először is legalább a minimálbér szintjére kellene emelni a 28 500 forintos jövedelmi határt.

Számításaink szerint ez évi kb. 1 milliárd forintba kerülne és kb. 1,5 millióval több ember tudná a jogait bíróságon érvényesíteni (2023-as számokkal számolva). Az ingyenes jogi segítségnyújtást igénybe vevők számának csaknem 8-szorosára növekedését a ráfordított többletköltség körülbelül 4-szeres növekedésével el lehetne érni, amely pedig 2023-ban csupán az akkori költségvetés 0.003%-át tette volna ki.

A többi problémát is némi idő és energia ráfordításával orvosolni lehet: országos tájékoztató kampányt indítani a helyi vezetők és az érintettekkel kapcsolatban lévő civil szervezetek bevonásával, lehet könnyíteni az ügyintézésen, ahogy azt is biztosítani lehet, hogy legyen elég megfelelő felkészültségű pártfogó ügyvéd. Emellett persze érdemes lenne a rendszer teljeskörű reformját is napirendre venni, a folyamatba pedig a rászoruló emberek képviseletét ellátó civil- és szakszervezeteket is be kell vonni.

Itt az ideje, hogy közel két évtized tétlenség után az állam végre komolyan vegye azt a feladatát, hogy a jogi segítséghez és képviselethez mindenkinek joga van – akár van rá pénze, akár nincs. Relatíve kevés pénzből, némi politikai szándékkal óriási lépést tehetnénk egy olyan ország felé, ahol senki sem marad magára élete legkiszolgáltatottabb pillanataiban.

A kutatásunkat és a részletes szakmai javaslatainkat is eljuttattuk Görög Márta igazságügyi miniszternek és munkatársainak. Reméljük, hogy a kormány változtatni fog ezen a közel két évtizede fennálló szégyenletes helyzeten, mi örömmel segítünk abban, hogy ez megvalósuljon.