Egy újabb bírósági reform (béremelés és szervezeti változások) kérdése tartja lázban az év végén a bíróságokat. Miután a kormányzat zsarolással aláíratott a bírákkal egy semmire sem kötelező megállapodást, és azt ígérte, hogy majd a konkrét törvényjavaslatokról még konzultál velük, most az derült ki, hogy átverés volt az egész. Egy törvénysértő jogalkotási trükkel megkerülték azt a szabályt, hogy az Országos Bírói Tanács véleményét kötelező kikérni az ilyen kérdésekben. Az Igazságügyi Minisztérium abszurd jogászkodós válasszal próbálkozik.
Megint itt a Kossuth téri „itt a piros–hol a piros”
A kormány nevében a pénzügyminiszter november 19-én nyújtott be egy törvényjavaslatot, „Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról”. Ez egy salátatörvény volt, ami azt jelenti, hogy több tucat, egymáshoz nem kapcsolódó törvény módosítására tettek benne javaslatokat.
Ebben volt benne volt az igazságügyi alkalmazottakról, a bírák jogállásáról és a bírói szervezetrendszerről szóló törvény módosítása is, persze egy csavarral: úgy tűnt, mintha nem akarnának érdemi módosítást, például az egyik törvény módosítása a novemberi állapot szerint csak annyi lett volna, hogy az „államtitkár részére” szöveget az „államtitkár számára” szövegre cserélik.
Aztán jött múlt héten, amire többször volt már példa: az Országgyűlésen belül egy bizottság december 13-án gyorsan érdemi módosításokat szúrt be a törvényjavaslatba, így egy hosszabb, a bírói szervezetet alapjaiban érintő reformcsomagot is betettek kormánypárti képviselők. A fenti „államtitkár számára” módosításra azért volt szükség, hogy megnyissák a lehetőségét annak, hogy utána már szabadon módosíthassák ezeket a törvényeket a parlamenti eljáráson belül.
A reformcsomag tartalma egyrészt a bírói és bírósági dolgozói fizetések megemelését, másrészt a bíróvá válás feltételeit érinti. Fontos módosítás, hogy ezentúl nem lehet bíró az, aki nem töltött el legalább két évet „bíróságon kívüli joggyakorlattal”, ahogy – bármiféle előkészítés és hatástanulmány nélkül – azt is betették, hogy a bíróvá válás korhatárát megemelik 35 évre. Az Alaptörvény módosítására ugyanezzel az itt-a-piros módszerrel tettek javaslatot novemberben, hogy aztán december 12-én beletegyék a bírákat érintő érdemi módosításokat.
Ez a gyors, utolsó pillanatos beszúrás azt jelenti, hogy most már annyira előrehaladott a törvényjavaslat a Parlamentben, hogy érdemi vitára nem tud sor kerülni, és ezeket az érdemi módosításokat valószínűleg a héten meg is fogja szavazni az Országgyűlés.
Hasonló történt amúgy tavaly tavasszal, amikor a vagyonnyilatkozatról szóló törvényjavaslatba dobták be utolsó pillanatban a bírósági reformcsomagot, megsértve az országgyűlési szabályokat is.
A bírák semmibevétele
Van valami, ami a mostani helyzetet még pikánsabbá teszi: tavaly június óta ugyanis a bírák képviselőiből álló Országos Bírói Tanácsnak (OBT) véleményeznie kell(ene) minden, a bíróságokat érintő jogszabálytervezetet. Így ezt a salátatörvényt is, annak minden módosításával együtt. Ez pedig most nem történt meg, ami törvénysértő.
A törvényjavaslatok bírák megkérdezése nélküli benyújtása ellen felszólaltak a bírák egyesületei, a MABIE is és a Res Iudicata is. Maga az OBT a múlt héten szintén tiltakozott ez ellen a jogait semmibe vevő eljárás ellen.
Tiltakozott különösen azért, mert az OBT november 20-án elfogadott egy olyan négyoldalú megállapodást, amely már előrevetítette ezen reformokat (bíróvá válás feltételei, béremelés), de nagyon sok konkrétumot nem tartalmazott, hiszen akkor még nem volt javaslat sem. Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy az ördög mindig törvényjavaslatban rejlik, nem a megállapodásokban. Kapott is az OBT a megállapodás aláírása miatt, több mint kétezer bíró és bírósági dolgozó írásban tiltakozott már, és a Res Iudicata Egyesület az OBT ülése alatt tartott tüntetést.
Az OBT a négyoldalú megállapodást megszavazó tagjai közül többen azzal érveltek annak aláírásakor, hogy majd úgyis véleményezni tudják a „hivatalos” törvényjavaslatot. November 6-án Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára még azt is mondta, hogy a „miniszter mindezeket a javaslatokat formális jogszabálytervezetként is az OBT elé kívánja tárni, mint ahogyan ez kötelessége is a bírósági szervezeti törvény szerint”.
A múlt héten számukra is nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány nemes egyszerűséggel átverte őket.
Az Alaptörvény nem jogszabály
Érdekes és tanulságos az igazságügyi minisztérium érvelése, hogy miért nem kellett megkérdezniük az OBT-t a javaslatról.
Egyrészt azzal érvelnek, hogy az Alaptörvény nem jogszabály, ezért nem kell az erre vonatkozó jogszabály-tervezetet véleményeztetni. Mondják ezt úgy, hogy a jogalkotásról szóló törvény szerint a jogszabály-véleményezésre vonatkozó szabályokat az Alaptörvényre is alkalmazni kell.
Másrészt azt mondja Répássy, hogy sem a salátatörvény-javaslat („államtitkár számára” szövegmódosítás), sem annak az Országgyűlésen belüli módosítása (a később beszúrt reformcsomag) nem olyan jogszabály-tervezet, amit véleményeztetni kell. Azt ugyan nem mondja meg, hogy akkor micsodák, ha nem jogszabály-tervezetek. Mindenesetre ügyes, hiszen így bármikor ki lehet játszani a törvényben előírt véleményezési kötelezettséget, ha utolsó pillanatban a parlamenti bizottságokban adják hozzá az érdemi módosításokat.
A legszebb amikor azzal érvelnek, hogy ehhez a kormánynak semmi köze, hiszen kormánypárti képviselők nyújtották be a salátatörvény módosító javaslatát.
Ismét veszélyben az uniós milliárdok
A fenti kötelező OBT-véleményezési szabályt EU-s nyomásra tették bele tavaly a törvénybe, mint az egyik szupermérföldkövet. Ez azt jelenti, hogy ennek a szabálynak az elfogadása is az uniós támogatások és a helyreállítási alap kifizetésének egyik alapfeltétele volt, amelyre tavaly decemberben az EU Tanács azt mondta, hogy – legalábbis az igazságügyi reformokra vonatkozóan – teljesítette azt Magyarország.
Ezt az értékelést azonban bármikor felül is vizsgálhatják, például mondhatják azt a kormánynak, hogy „bár elfogadtátok ezt a kötelező véleményezéses szabályt, de ezt a gyakorlatban kijátsszátok, ezért mégsem teljesítitek ezt a feltételt”. Ezzel pedig a már jóváhagyott uniós támogatások (10,2 milliárd euróról van szó!) is potenciálisan veszélybe kerülhetnek.
Az OBT újonnan megválasztott elnöke, Pecsenye Csaba ma, december 16-án egyeztet ugyan az igazságügyi minisztériumban, de nincs ok túl sok optimizmusra azután, hogy a kormány a saját maga által elfogadott törvényt sem betartva kijátszotta őket. Ez pedig nem csak amiatt adhat okot aggodalomra, hogy egy már jóváhagyott uniós támogatás kifizetése kerülhet ismét veszélybe, hanem amiatt is, hogy a kormány a kormánypárti képviselőkkel karöltve a harmadik hatalmi ág, a bírák megkérdezése nélkül ver át egy bíróságokat érintő javaslatot, ami így sérti a törvényt és a bírói függetlenség eszméjét is.
Ez pedig nem csak egy ilyen absztrakt elv miatt fontos és érinti mindannyiunk jogait közvetlenül. Nem mindegy ugyanis semelyikünknek sem, hogy mennyi lesz a bírák fizetése, tart-e majd tovább a bírósági dolgozók alacsony bérek miatti elvándorlása, lesz-e majd valaki a bíróságon, aki leírja a jegyzőkönyveket és az ítéleteket, hogy milyen feltételekkel lehet majd bíró valaki, hogy a közigazgatásból fogják-e feltölteni a bírói kart, és hogy lesz-e egyáltalán olyan szakmailag felkészült bíró, aki a kinevezésekor már látott tárgyalótermet belülről.