Mit kezdjünk az Alaptörvénnyel?

Egy jogállamban az alkotmány meghatározza a közös ügyek intézésének módját, miközben kifejezi a közösség tagjai számára elfogadható értékeket, amelyek az emberi jogok biztosítására, a hatalommegosztás elvére és a fékek és ellensúlyok rendszerére épülnek.

A jelenlegi Alaptörvény azonban nem tölti be ezt a szerepet, mert több ponton az előző kormány(pártok) kirekesztő világképét rögzíti. Intézményesíti a megkülönböztetést és ezzel a legmagasabb szinten korlátozza az emberi jogokat. Ezen sürgősen változtatni kell, mert ahhoz, hogy valóban egy új korszakot kezdhessünk, lehetővé kell tenni, hogy a gyűlölködés és mesterséges megosztottság évei után mindenki egyenlő jogokkal rendelkezzen és ugyanolyan értékesnek érezze magát.

Ehhez első lépésként elengedhetetlen az Alaptörvény számos emberi jogot sértő rendelkezésének és az azokhoz kapcsolódó jogszabályoknak az eltörlése vagy módosítása. Ez a cikk a legsürgősebb, mielőbbi beavatkozást igénylő lépésekre tesz javaslatot.

Büntetés helyett segítség és védelem

Az Alaptörvény a legnehezebb és legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek támogatása helyett utat enged a büntetésnek és a hátrányos megkülönböztetésnek, amivel azt üzeni: nem mindenki egyenlő tagja az országunknak.

A hajléktalan emberek kriminalizálást lehetővé tevő rendelkezés ellentétes az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatával és a nemzetközi kötelezettségeinkkel is. A hajléktalanság szociális probléma, amelyet az államnak szociális intézkedésekkel, és nem a közterületen élés büntetésével kell kezelnie. Az otthon nélkül élő emberek méltóságát tiszteletben tartó megoldások kialakítására van szükség, amely az ellátórendszer javítására, és hosszabb távon a lakásszegénység enyhítésére épül.

Az Alaptörvény jelenlegi szabályozása a „helyi közösségek önazonosságának” védelmét a szabad lakóhelyválasztás joga elé helyezi. Ez a gyakorlatban lehetőséget ad arra, hogy a helyi önkormányzatok önkényes döntésükkel kizárjanak embereket a településekről. Bár látszólag semleges előírások alapján korlátozzák a „helyi kötődéssel” nem rendelkezők ingatlanszerzését és lakcímlétesítését, azok valójában sokkal nagyobb arányban érintik hátrányosan az alacsony jövedelmű és főleg a roma származású embereket, ezért közvetett hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg. Sőt még az emberek az Európai Unión belüli szabad mozgását is sértik, és ellentétesek a jogbiztonság, az előreláthatóság elveivel, így nem meglepő, hogy sok ilyen önkormányzati szabályról még egy kormányhivatal is kimondta, hogy jogellenesek.

Akiknek nem ugyanaz jár

A Fidesz-kormány gyűlöletkeltésének és propagandahadjáratainak jól ismert célpontjai voltak a szexuális és nemi kisebbséghez tartozó és a menekülő emberek. Az ő az emberi jogaik nem élveznek azonos védelmet az Alaptörvény szerint, amin a lehető leggyorsabban változtatni kell.

Az Alaptörvény meghatározza a házasság és a család fogalmát, amiből az következik, hogy nem minden magyar állampolgár párkapcsolatát vagy családját ismeri el azonos értékűnek, pedig a házasságról és a családról az emberek ma már máshogyan gondolkodnak, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Sok az egyszülős és a mozaikcsalád, és a társadalom egyre nagyobb hányada nyitná meg a házasságkötés lehetőségét az azonos nemű párok számára is. Az alkotmány szövege éppen ezért nem lehet kirekesztő, azt úgy kell megfogalmazni, hogy rugalmasan alkalmazkodjon ezen intézmények tartalmának változásához.

Az „ember férfi vagy nő”, az „anya nő, az apa férfi” alkotmányi szintű kimondása súlyosan korlátozza a transznemű és interszex emberek jogait. Bár Magyarországon a nemi megerősítő műtétek legálisak, 2020 óta nincs lehetőség a nem és ehhez kapcsolódóan az utónév megváltoztatásához. Ennek következtében az érintettek nap mint nap jogsértésekkel és hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek az egészségügyben, az oktatásban és a munkaerőpiacon. A társadalom jelentős része érzékeli ezt a problémát: egy reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a magyarok 72%-a támogatja, hogy a transznemű emberek megváltoztathassák nemüket a hivatalos okmányaikban.

Az Alaptörvény ráadásul politikai okokból jelenleg figyelmen kívül hagyja a legelemibb tudományos tényt is, ezzel pedig nem vesz tudomást az interszex emberek létezéséről, pedig még a Magyar Tudományos Akadémia is felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak kétféle biológiai nem létezik. Ha a jog csak két nemet ismer el, és nem veszi figyelembe a valóság sokféleségét, az sokakat kizár a megfelelő jogi védelemből.

Az, hogy az Alaptörvény hierarchiát állít fel az emberi jogok között azzal, hogy a gyermekek fejlődéshez való joga az élethez való jog kivételével minden más emberi jogot megelőz, súlyos következményekkel jár. Megnyitja az utat minden más jog korlátozására, sőt akár kiüresítésére is. A kormánypártok 2025-ben ezt a szabályt kifejezetten amiatt találták ki, hogy erre hivatkozva korlátozzák a mindenkit megillető békés gyülekezéshez való jogot és megtilthassák a Pride felvonulásokat.

A nemzetközi szabályok alapján mindenkinek valódi lehetőséget kell biztosítani arra, hogy menedékkérelmet nyújtson be, amit aztán azt tisztességes eljárásban bírálnak el. Csak egy ilyen egyéni vizsgálat után lehet valakit kiutasítani az országból. Ez azt jelenti, hogy nem lehet embereket automatikusan kizárni a védelemből pusztán azon az alapon, hogy melyik országon keresztül érkeztek Magyarországra. Ráadásul a magyar hatóságok több alkalommal megsértették az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát is, pedig ez a minimumvédelem mindenkit, származástól függetlenül megillet. Az már “csak hab a tortán”, hogy az uniós jogot is sértő menekültügyi gyakorlat miatt már eddig 330 milliárd forintnyi bírságot kellett kifizetnünk.

Kegy helyett jogokat

Ha a jogok politikai döntésektől függnek, akkor azok nem valódi jogok, hanem bármikor megvonható kedvezmények. Az Alaptörvény jelenleg lehetővé teszi, hogy a kormány maximum 10 évre felfüggessze kettős állampolgárok állampolgárságát, például arra hivatkozva, hogy valaki idegen hatalom vagy szervezet érdekében Magyarország szuverenitását sérti.

Amellett, hogy ezek homályos és önkényesen értelmezhető fogalmak, és ilyen „állampolgárság-felfüggesztés” sehol a világban nincs, a szabályozás indokolatlan és jogsértő különbséget tesz a többes állampolgársággal rendelkezők között. Ez a szankció ugyanis csak a nem EU-s állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgárokra vonatkozik, ami súlyosan sérti a jogegyenlőséget.

Szintén politikai döntések következményeként részesülnek eltérő bánásmódban a vallási közösségek is. Az egyházak szabályozása 2012 óta többször változott az Alaptörvényben is, de a vallásszabadság és az egyházak egyenlősége ma sem érvényesül, ahogyan azt az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is több alkalommal megállapította. A probléma gyökere, hogy az Alaptörvény szerint ma is politikai (parlamenti) döntés kérdése, hogy melyik vallási közösség kapja meg a bevett egyház státuszát, vagyis azt a jogi formát, amely a legtöbb anyagi és működési előnnyel jár. Amíg ez a rendszer fennáll, addig a vallási közösségek nem egyenlő feltételek mellett működnek, így sokan érezhetik úgy joggal, hogy az állam az egyházukat másodrendűnek tartja.

Vissza a startmezőre

Az elmúlt 16 évben látványosan csökkent az emberi jogok védelmi szintje Magyarországon, most viszont a választóktól kapott kétharmados felhatalmazással minden lehetőség adott a Tisza kormánynak és parlamenti többségüknek, hogy ezen változtassanak.

A megígért rendszerváltás akkor lehet valóban sikeres, ha legalább azt a közös minimumot sikerül visszaállítani, hogy a jog mindenkit egyenlően véd és az emberi jogok mindenkit egyformán megilletnek. Senkinek sem szabad azt éreznie, hogy kevesebbet ér, és nem múlhat politikai döntésen, hogy valakinek jár-e a védelem.

Az alkotmány nem lehet a jogfosztás eszköze, ezért az Alaptörvényt mielőbbi módosításai elengedhetetlenek. Ez azonban nem a végcél, hanem az első, halaszthatatlan lépés afelé, hogy hazánk visszatérjen a jogállamiság útjára, és az emberi jogok védelmi szintje – egy új alkotmány elfogadásáig is – megfeleljen a nemzetközi és az európai uniós sztenderdeknek. Olyan országot kell közösen építenünk, ahol minél hamarabb megszűnik az intézményesített megkülönböztetés, és ahol mindenki egyenlő. Minden ennél kevesebb csak mellébeszélés.

Mi a valódi változásért dolgozunk. Szállj be te is!