Ma délelőtt 10 órakor rendkívüli eseményre gyűltek össze az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai a Szalay utca 16. szám alatt, miután a testület öt tagja bizalmi szavazást kezdeményezett a januárban megválasztott Szabó Péter elnökkel szemben.
Hasonló esetre sem volt még példa, arra pedig végképp nem, hogy eközben ezer bíró és bírósági dolgozó tiltakozzon az elmúlt évek egyik legsúlyosabbnak tűnő bírósági rendszert érintő politikai zsarolása miatt.
Az OBT elnökében többek között amiatt rendülhetett meg a bizalom, mert a bírói függetlenséget és a bírákat semmibe vevő négyoldalú megállapodás elfogadása és aláírása előtt október 16-án két másik OBT-taggal együtt zárt ajtók mögött egyeztetett az igazságügyi miniszterrel, és nem volt hajlandó elárulni a bíráknak, hogy miről beszéltek. A testület néhány tagja szerint korábban az elnök azt ígérte, hogy a minisztériummal folytatott konzultáció nyilvános lesz.
Az információink szerint a bizalmi szavazásra végül mégsem került sor, mert Szabó Péter az ülésen váratlanul lemondott az elnöki megbízatásáról. Ez azt jelenti, hogy új elnököt kell az OBT tagjainak választaniuk, addig pedig Varga Rita elnökhelyettes vezeti a testületet.
A fizetésemelés ára
Október 16-án Szabó Péter OBT elnök egy szűkszavú sajtóközleményre hivatkozott, amiből nem derült ki, hogy valójában miről beszéltek Tuzson Bencével. Azt azért hozzátette, hogy ragaszkodni fognak az OBT korábbi javaslataihoz, így például jelentős mértékű fizetésemeléshez. Ehhez képest a november 20-i illetményemelési javaslat teljesen más volt, mint amiről korábban az OBT tagjai megállapodtak.
Alappal feltételezhető, hogy erről is szó volt a minisztériumi találkozón, vagyis már itt kiderülhetett Szabóék számára, hogy a kormány akkor hajlandó megemelni a bírák és bírósági dolgozók bérét, ha elfogadják a legújabb bíróságok működését átalakító “reformjaikat”. Egy ilyen árukapcsolás egy jogállamban nyilvánvalóan megengedhetetlen, hiszen a fizetések nagyságát nem lehet semmilyen feltételhez kötni, pláne nem bírósági rendszert érintő módosításokhoz.
Az OBT tagok joggal érezték magukat semmibe véve, hiszen nemcsak Szabótól nem tudták meg, hogy mi történik velük, de a kormány javaslatait is csak 40 órával a szavazás előtt kapták meg. Nagy volt a sietség: november 18-án láthatták először a javaslatot, 20-án tárgyaltak róla, és megszavazták 8:7 arányban, 22-én pedig már alá is írta az elnök.
Az sem jött ki túl jól, hogy a megállapodás aláírását követő pár napon belül az OBT az összes bíró részére százezer forintot utalt át (el nem költött pénzeket osztottak szét), amelyet sokan „júdáspénznek” neveztek és ízléstelennek tartottak.
De mit akar a kormány már megint a bíróságokkal?
Körülbelül másfél éve napirenden van a bírák és bírósági dolgozók fizetésének a kérdése. Legutóbb 2022. január 1-jén emelték a bírói és az ahhoz kötött igazságügyi alkalmazotti fizetéseket, így az elmúlt évek magas inflációja miatt a bérek reálértéke nagy mértékben lecsökkent a dolgozók tömeges elvándorlását okozva, ami a bíróságok működését veszélyezteti.
Ha a pályaelhagyás miatt nem lesz elég bíró és bírósági dolgozó, aki foglalkozik az ügyeinkkel, akkor elhúzódnak a perek, vagy már értelmét sem fogjuk látni, hogy bírósághoz forduljunk. Emellett persze nő a korrupciós kockázat is: ha egy pénztáros is jobban keres náluk, akkor sokkal könnyebb lesz őket lefizetni.
A zsarolás és lefizetés kísérlete először a kormány részéről történt meg. Tuzson Bence igazságügyi miniszter választás elé állította a bírákat: kapnak most egy, az általuk kértnél jóval kisebb fizetésemelést (jövőre 15%-os emelést), amiért cserébe előre jóváhagyják a kormány által kitalált bírósági “reformot”, vagy nem kapnak semmit.
A november 22-i megállapodás aláírásával a bírák képviselői (azaz a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az OBT többsége) inkább a „biztos kicsit” választották, és áment mondtak egy olyan tervezetre, amely teljes egészében átalakíthatja a bíróságok működését.
A megállapodás főbb pontjai és a kapcsolódó problémák – leegyszerűsítve – az alábbiak:
- Ígéret arra, hogy a bírák átlagos jövedelme 2027-re megemelkedik, és a bírósági dolgozók (titkárok, fogalmazók, igazságügyi alkalmazottak) fizetését is jelentősen emelik majd. Ez azonban csak egy ígéret, ráadásul nincs szó inflációkövetésről, illetve „átlagbérekre” utalnak, amiben benne vannak a bírósági vezetők jóval magasabb fizetései is.
- A mostani 30 helyett csak 35 éves korától lehet valaki bíró. Ezzel a legnagyobb probléma, hogy a mostani bírójelöltek már úgy számoltak, hogy 30 éves koruktól feljebb léphetnek, ami sérti a jogbiztonságot. Ráadásul kétséges, hogy ki fog ilyen alacsony fizetésért több mint tíz évig dolgozni, miközben ügyvédként 35 éves korára már magas pozícióban sokat kereshet.
- Az idősebb bírák kérhetik majd, hogy 65. életévük után még öt évig bírák maradhassanak. Félő, hogy ez lehetőséget ad majd a bírósági vezetőknek, hogy nyomást gyakoroljanak a nyugdíjazás felé közelítő és tovább dolgozni kívánókra.
- Még inkább előnyben akarják részesíteni a bírósági szervezetrendszeren kívülről (például a közigazgatásból) érkezőket, ami egy járásbírósági elnök szerint azért aggályos, mert „utat nyit a bírósági rendszert alapjaiban nem ismerő, más követelményrendszerhez szokott külsősök kontroll nélküli, irányított beáramlásának, amely a szervezet szakmaiságát és függetlenségét is megkérdőjelezheti”.
- Bevezetnék a mozgóbíró intézményét, azaz a járásbírók a megyéjükben bárhová helyezhetőek lennének, amivel egy bíró szerint „a járásbírósági kisgyermekes bíró édesanyákat mozgó bíróként két-három vagy akár több bíróság között ingázva kilátástalan helyzetbe hozzák, pedig a járásbíróságokon dolgozik a legtöbb kisgyermekes édesanya. Mindez azt eredményezheti, hogy a szakmailag alkalmatlanok jelennek meg majd a bíróságokon, és hoznak, hozhatnak ítéleteket”.
- A mostani bírósági nyilvántartás helyett a cégek és más jogi személyek (civil szervezetek, pártok, egyházak) nyilvántartása az államigazgatáshoz (feltételezhetően a kormányhivatalokhoz) kerülne. Egy ilyen ügyekkel foglalkozó bírósági titkár szerint „képzeljük el, milyen konfliktusokat és kockázatokat hordozhat az, ha adott esetben olyan szervezet bejegyzését kérik, amelyek mögött álló alapító vagy közösség meggyőződése, céljai ellentétesek az uralkodó politikai, gazdasági, kulturális, vallási vagy más érdekekkel, felfogással. Vagy akár csak egy versengő, jobb érdekérvényesítő helyzetben lévő másik (gazdasági, egyéb) érdekkel.”
- Polgári ítéleteket csak akkor kellene majd indokolni, ha a felek „valószínűsíthetően” fellebbezni akarnak majd. Egyrészt az ítélet indokolása alapján lehet csak sok esetben eldönteni, hogy fellebbezünk-e, másrészt vajon miből fogja valószínűsíteni a bíró, hogy fellebbezni akarunk-e?
- Az ítélőtáblákat és a törvényszékeket pontosabban körül nem határolt módon át akarják szervezni. A hírek alapján lehetséges némelyikük megszüntetése, egybevonása, ami könnyen járhat azzal, hogy nehezebb lesz a bíróságra eljutni és ott a jogainkat érvényesíteni.
„Nem volt beleszólása az OBT-nek”
A megállapodás aláírása után három nappal előre leszervezett találkozón vett részt újpesti bírákkal Szabó Péter. Itt persze főleg a megállapodásról kérdezték. A hvg megszerezte az eseményen elhangzottak leiratát, ami hozzánk is eljutott. Szabó ebben arról beszélt, hogy a megállapodás „szövegezését illetően nem volt beleszólása az OBT-nek. Készen kapták a szerdai ülés előtti hétfőn, de ebben nem találtak semmi kivetnivalót. […] Két rossz közül kellett választani. Vagy nincs pénz vagy pedig van pénz és akkor ezt a papírt alá kell írni cserébe. Szabó most is úgy gondolja, ez nem zsarolás volt, jó döntés volt aláírni”. Az OBT szerint a kiszivárgott leirat „nem tükrözi a valóságnak megfelelően a beszélgetésen elmondottakat.”
Nem kéne „kényeskedni és finnyáskodni a bírói függetlenség miatt” – mondta Szabó elnök a hírek szerint, amikor arról kérdezték Újpesten, hogy ha lesz is bérkorrekció, „de mégis milyen áron? Odadobtuk érte a bírói függetlenséget. Nekünk nem szabadna harmadik hatalmi ágként semmi ilyet bevállalni, hogy alkudozunk.”
A következő lépés várhatóan, hogy valaki benyújtja a konkrét törvényjavaslatot, amiből megtudjuk, hogy pontosan mit is akar a kormány. Az OBT-nek elvileg joga van azt véleményezni, de a megállapodás után nehezen mondhatja majd, hogy a részletszabályokat nem fogja támogatni. Az újpesti találkozón ráadásul az is kiderült, hogy maga Szabó sem bízik abban, hogy ezeket látni fogják: „sehogy nem lesz idő ezeket véleményezni. Feltehetően ki sem fogják majd adni.” Érdekes ez azért is, mert Szabó egy másik kérdésre viszont azt mondta, azért volt jó ez a megállapodás, mert „széles az értelmezési tartománya a megállapodásnak. Ebbe sok minden beleférhet.”
„A becsület nem eladó!”
A megállapodás aláírása után soha nem látott tiltakozás indult el a bírói karban. A bírósági szervezetek, a Magyar Bírói Egyesület és a Res Iudicata Egyesület nyilvános tiltakozását követően a felhívásukra eddig közel ezer bíró és bírósági dolgozó írt tiltakozó nyílt levelet.
Tiltakoznak a megállapodás megkötésének körülményei miatt. A Gyulán tartott OBT-ülésen csak személyesen vehettek volna részt, az online részvétel lehetőségét mondvacsinált technikai okokra hivatkozva kizárták; nem kérdezték meg róla előzetesen a bírákat képviselő szervezeteket; 40 órányi gondolkodási idejük volt; és semmilyen hatástanulmány nem születetett a tervezett változtatásokról.
A megállapodás minőségét is kritizálják: szerintük nem volt az OBT-nek felhatalmazása azt aláírni, az abban „olvasható ötletelés színvonaltalan”, és „okkal veti fel, hogy valójában mit tudunk a szerződésekről, azok joghatásáról”. Emellett a bírói függetlenséget érintő veszélyként érzékelik a bírák a belengetett reform tartalmi részeit is.
A felszólaló bírák nemcsak a saját fizetésük emeléséért küzdenek, hanem felhívták a figyelmet az igazságügyi alkalmazottak sanyarú bérhelyzetére is. Kritizálták az illetményemelés botrányosságán felül azt is, hogy annak megkötésére nyílt zsarolással került sor. Ahogyan a kaposvári bírák írták „a bírói kar nyilvános megalázásához, megvesztegetésének kísérletéhez, megzsarolásához nem adhatjuk a nevünket”.
Egy olyan szervezetben, amelyben erős a dermesztő hatás és az ott dolgozók sokszor félnek megszólalni, mindenképpen bizakodásra ad okot a tiltakozáshullám. Többen felvetették – így a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság munkatársai –, hogy ez ne csak levelek megírásából álljon, hanem lépjenek tovább: országos intézkedések, „a tiltakozásra utaló kitűző, jelzés viselése, tiltakozás más módon megjelenítése, végső esetben a szlovén vagy horvát bírói példa követésének a mérlegelése”. A horvát és szlovén bírák az év elején sztrájkoltak, pont az alacsony fizetések miatt.
Ritkán látott jelenség Magyarországon, hogy emberek szolidárisak a még nehezebb anyagi helyzetben lévő beosztottjaikkal. Az igazságügyi alkalmazottak (szerkesztők, leírók, fizikai alkalmazottak, adminisztrátorok, IT munkatársak) közül sokan alig keresnek havi nettó 200 ezer forintot, és a fizetésemelésük ugyanolyan bizonytalan. A bírák kiállnak leveleikben nem csak a saját, de az ő fizetésükért is, és felhívják a figyelmet arra is, hogy a bírójelölteket mennyire hátrányosan érintheti az, hogy felemelnék a bírói korhatárt 35 évre. Több levelet is közösen írtak alá bírák és a bíróságon dolgozók.
A megállapodás aláírása után az OBT által kiutalt kb. bruttó százezer forintot többen vagy átutalták a bírósági alkalmazottak vagy a bírósági dolgozók szakszervezete részére. Dr. Tóth Géza járásbíró azt üzente, hogy „[a]z OBT hallgatás áraként megállapított alamizsnáját a mellettem szolgálatot teljesítő, tíz éves jogviszonnyal rendelkező, lemondási idejét töltő igazságügyi alkalmazott részére továbbítom”.
A tiltakozó bírák közül többen is kiemelték azokat az OBT tagokat, akik a kormány javaslata ellen szavaztak. Külön megköszönték a „hét bátor” kiállását, akik „kitartottak az egész bírói kar függetlensége, bölcsessége, ereje és intellektusa megőrzéséhez szükséges álláspontjuk mellett”.
A bíráknak joga és kötelessége kiállni, ha úgy érzik, hogy a függetlenségük veszélyben van. Kérdés, hogy a tiltakozás hogyan folytatódik: jogukban áll tüntetni, illetve a „megállapodást” akár érvénytelenné nyilváníthatják vagy felmondhatják - sokan amúgy is úgy érveltek, hogy ez a „megállapodás” egy nem érvényes jogi dokumentum. Az is fontos lenne, hogy megszólaljanak akkor is, amikor a konkrét részletszabályokat akarja majd elfogadni az Országgyűlés.
Több bíró zárta levelét azzal, hogy a „becsület nem eladó”. Ehhez tett hozzá Kovács András György kúriai bíró – akit állítása szerint azért függesztettek fel tanácselnöki megbízatásából, mert más jogi állásponton volt a Kúria elnökével – azt, hogy a „becsület megfelelő súlyú kiállással akár vissza is szerezhető!”