Bár az önkormányzati és az európai parlamenti választásokkal 2024 Magyarországon is a választások éve lesz, egy, a magyar jogállamiság elkövetkező éveit meghatározó választás már most hétfőn befejeződött.
Megválasztották az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait és póttagjait. A nyilvánosságban eddig megjelent információk és saját forrásaink alapján azonban bizonyos körülmények beárnyékolták a választási folyamatot.
Az OBT a bírói szervezet legfontosabb önigazgatási szerve, tagjait a bírák választják maguk közül, és az elmúlt hat évben a magyar jogállam egyik utolsó védőbástyájaként működött. A hatalommal meg nem alkuvó tevékenységük hatására nyertesen kerültek ki az alkotmányos összeütközésből Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) korábbi elnökével. Rendszeresen ellenőrizték, és ha kellett, kritizálták is a politikai kinevezett bírósági vezetők munkáját.
Többek között az ő érdemük, hogy a tavalyi bírósági reform megerősítette az OBT hatásköreit. A reform bezárta a kaput az állami hatóságok előtt, hogy „alapjogaikra” hivatkozva az elfoglalt Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, és nagyobb szerepet kaptak a bírák testületei is a döntéshozatalban. Talán a legnagyobb érdemük az, hogy rendszeresen és következetesen álltak ki a bírói függetlenség mellett: „semmilyen politikai kommunikációt nem folytattunk. Ha viszont a bírói függetlenséget sértő dolgokat csinált akár a kormány, akár ellenzéki politikus, akkor megszólaltunk” – mondta Matusik Tamás, az OBT leköszönő elnöke.
A 2018-ban megválasztott OBT mandátuma idén január 30-án jár le, ezért tavaly szeptembertől kezdve két körben a kb. 2700 magyar bíró új tagokat és póttagokat választott a testületbe. A választási folyamat – amiről korábban itt írtunk – január 15-én ért véget, és történt pár aggasztó dolog, amelyek beárnyékolták a választási eljárást.
Fontos tisztázni, hogy az alábbi aggályok a választási eljárást érintették, azokból semmilyen következtetést nem lehet és nem is szabad levonni az OBT jövőbeni munkájával kapcsolatban. Ezt majd csak idővel, a testület munkáját látva lehet megalapozottan megítélni. Az említett problémák kezdete Gulyás Gergely miniszter egy sajtótájékoztatón elhangzott utalása volt arról, hogy az OBT jelenlegi tagjai a saját érdekükben lobbizták ki a kivételes újraindulásukat a mostani választáson. A személyre szabott jogalkotás elleni tiltakozásul az OBT tagjai lemondtak az újraválasztás jogáról. Júliusban Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke utasította a bírósági vezetőket, hogy a küldöttek kiválasztása érdekében hívjanak össze „konzultációkat”, ami azért problémás, mert a törvény teljes titoktartást és teljes küldöttválasztási szabadságot ír elő a szavazási folyamatra.
Ezt követte decemberben, hogy a hírek szerint a Kúria elnöke, Varga Zs. András levelet küldött a Magyar Bírói Egyesületnek (MABIE). Ebben kifejezte, hogy „szerencsésnek tartaná”, ha a küldöttek az OBT tagjává választanának egy vagy két, az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetőt. Az OBT szerint ugyanakkor ez a levél megkérdőjelezte, hogy a Kúria elnöke tiszteletben tartja-e a küldöttek döntési autonómiáját és az OBT-választás tisztességességét, valamint rámutatott arra is, hogy a küldöttek könnyen azonosíthatják a Kúria elnöke által említett „igazgatási vezetőket”. Ez utóbbi alatt azt kell érteni, hogy a küldöttek nyilván tudtak arról, kik azok a választható bírák közül, akik magas pozícióban vannak.
A nyomásra, hogy az OBH elnöke alá tartozó bírósági vezetőt (is) megválasszanak a küldöttek, más körülmények is utaltak.
A sajtóban is megjelent, és mi is láttuk a levelet, amelyet a bírák nagy szervezete, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) egyik választmányi tagja küldött a szervezet elnökségének. Ebben azt állította, több bírától hallotta, hogy a MABIE egyes vezetői biztatták a küldötteket, hogy egy bírósági elnökre (a hírek szerint Bagdi Árpádra, a Gyulai Törvényszék elnökére) szavazzanak. Ez az állítólagos felhívás azonban teljesen szembe megy a MABIE korábbi álláspontjával, amely szerint nem szerencsés, ha az OBT-be bírósági elnököket is beválasztanak. Arról nincs információnk, hogy a MABIE újonnan megválasztott elnöke válaszolt-e a levélre.
A probléma az, amiről korábban mi is írtunk, hogy az OBT teljes körű függetlensége nem garantált, amíg a törvény lehetővé teszi, hogy a bírósági elnökök és helyetteseik küldöttek és az OBT tagjai legyenek (ezért is volt aggasztó, hogy a Veszprémi Törvényszéken csak bírósági vezetőket, köztük a törvényszék elnökét választottak meg küldötté). Ezeket a törvényszéki vagy ítélőtáblai elnököket ugyanis az OBH elnöke nevezi ki, ezért, ha megválasztják őket, akkor azt kellene ellenőrizniük, aki dönt a karrierjükről, és például vezetői vizsgálatot tud ellenük indítani.
Ilyen előzményeket követően választották meg a bíróküldöttek az OBT-tagokat január 8-án, majd az OBT-póttagokat január 15-én. A választás konkrét lebonyolításával kapcsolatban nem tudunk szabálytalanságról, de egy aggasztó befolyásolási kísérlet a tudomásunkra jutott.
Információink szerint – amelyet a Népszava is megírt – a választás napja előtt több küldötthöz is eljutott egy lista, amelyen 14 ember neve szerepelt, olyanok, akikre állítólag “szavazni kellene” a küldötteknek. Egyik forrásunk több olyan küldöttel is beszélt, akik bírósági vezetőjüktől megkapták a listát, és úgy tudjuk, hogy más bíróságok vezetői is köröztették ezt a saját bíróságukon dolgozó küldöttek között. Arról, hogy a listát ki írta, és hányan látták összesen, nincsenek információink, de önmagában a tény, hogy bírósági vezetők megosztanak ilyet a beosztottjaikkal, aggályos a választási eljárás szempontjából.
A listán szereplő 14 emberből 12-őt meg is választottak OBT-tagnak. Információink szerint, ráadásul első körben: a 14 nevet a küldöttek felszavazták a szavazólapra (erről külön szavazást tartanak, 1/3-os szavazati aránnyal lehetett felkerülni, január 8-án összesen 24-en szerepeltek rajta), majd ebből a korábban köröztetett listán szereplő 14 névből 12 első körben meg is kapta a megválasztásához szükséges 50%+1 szavazatot. A 14 újonnan megválasztott OBT-tag közé választották a Gyulai Törvényszék elnökét, Bagdi Árpádot is.
A küldötteket természetesen megilleti a jog, hogy arra szavazzanak, akikre szeretnének, és nem állítható teljes bizonyosággal, hogy a lista befolyásolt volna bárkit a döntésében. Ugyanakkor, a választási eljárás feddhetetlensége szempontjából messze van az ideálistól, ha bírósági elnökök listákat – és ezzel kimondott vagy ki nem mondott elvárásokat – osztanak meg a beosztott bíráikkal.
Több forrásunk is megerősítette a létezését, és láttuk is azt a küldötteket tartalmazó listát, amelyet a MABIE egyik tagja terjesztett a küldöttek között a választás napján. Ez ugyan szerintünk nem szerencsés, de a fenti listánál kevésbé aggasztó, tekintve, hogy a MABIE nem gyakorol a bírák felett semmilyen hatalmat.
A mostani OBT választási folyamat során felmerült aggályok mindegyike olyan, amelyek könnyen elkerülhetőek lennének. A két legfontosabb teendő közül az egyik jogalkotói hatáskör - ahogyan azt korábban többek között a MABIE és mi is javasoltuk -, törvényben kellene kizárni, hogy az OBH elnökének közvetlen kinevezési jogkörébe tartozó vezetők az Országos Bírói Tanács tagjává válhassanak. A másikhoz csak némi személyes elhatározásra lenne szükség: a bírósági vezetőknek (köztük a Kúria elnökének) a lehető legtávolabb kellene maradniuk a küldöttek és az OBT tagjainak, póttagjainak megválasztásától.
Azt, hogy az újonnan megválasztott OBT mennyire lesz képes hatékonyan ellátni alkotmányos feladatát, a választási eljárás alapján lehetetlen (és nem is szabad) megítélni, azt majd idővel, a munkájukat látva lehet csak értékelni. Ahogy Matusik Tamás, az OBT leköszönő elnöke fogalmazott:
“A bírói kar ezeknek az embereknek szavazott bizalmat. Ezt a bizalmat majd akkor lehet esetleg átértékelni, ha a gyakorlatban olyan működést látunk, ami nem felel meg annak a szerepnek, amit az Alaptörvény szán az OBT-nek.”
Mindannyiunk elemi érdeke, hogy az ügyeinkben ítélkező bírák függetlenek és pártatlanok legyenek. Ehhez nem elég azonban csak annyi, hogy a kormányból ne telefonáljon le senki valamelyik bíróságra, hogy egy ügyben hogyan kéne dönteni. Elengedhetetlen az is, hogy a bíróságok igazgatása, a bírák kiválasztása és előmenetele, a bírói szervezetrendszer működése területén egy erős, független, a jogaival élő, és nem utolsó sorban a bírák függetlenségét védelmező OBT működjön Magyarországon. Reméljük, hogy a 2030-ig terjedő időszakban ilyen bírói tanácsunk lesz, és ehhez kívánunk jó munkát a január végén összeülő új tagoknak is.