Életkor és nemi identitás

Csak az önrendelkezésen alapuló eljárások tudják biztosítani a transz és nembináris emberek, köztük a fiatalok jogait.

Történelmi jelentőségű elmozdulást jelent a transznemű és interszex emberek önrendelkezési jogának teljes körű biztosítása felé a német kabinet által augusztusban elfogadott törvényjavaslat. A német kormány elismerné a nemi identitás meghatározásához való jogot, és lehetővé tenné, hogy ennek megfelelően önbevallásos eljárásban megváltoztathatóak legyenek a hivatalos nyilvántartások adatai. Bár ez jelentős előrelépés, a szabályozásnak vannak hiányosságai, ezért további módosításokat követelnek az olyan érdekképviseleti csoportok, mint a Transgender Europe. 

A javaslat eddig átment a kabineten, de további vitákra és esetleges módosításokra kerülhet sor mielőtt hatályba léphet. A végső cél egy olyan eljárás, amely csökkenti a marginalizációt, a diszkriminációt és a transz emberekkel szembeni erőszakot, valamint összhangban áll a nemzetközi emberi jogi alapelvekkel.

A TGEU által felvetett legfontosabb aggályok között szerepel a 3 hónapos várakozási időre vonatkozó előírás, ami szükségtelenül késlelteti a nem elismerését, a pénzügyi hozzáférhetőség és a névnek a nemre vonatkozó adattól független megváltoztatásának megszűnése. További javaslatuk, hogy a 14 éves vagy annál idősebb kiskorúak szülői beleegyezés nélkül ugyanazt az eljárást vehessék igénybe, mint amit a tervezet a felnőttek részére biztosít. A módosítási felhívás azon a meggyőződésen alapul, hogy az önrendelkezésnek valóban szabadnak kell lennie, és a nemi identitás kinyilvánítása feletti valódi autonómiát kell biztosítania. ENSZ Közgyűlése is az önmeghatározáson alapuló eljárások mellett érvelt, a nemi identitáson alapuló erőszakkal és megkülönböztetéssel szembeni védelemről szóló jelentésében. 

A TGEU számos kutatási eredményre alapozza ajánlásait, az önrendelkezési jogszabályok lehetséges hatásának felmérése érdekében kilenc önrendelkezési jogszabályokkal rendelkező európai országban végeztek felmérést. A vizsgált országok egyikéből sem jelentettek visszaélést vagy bűncselekményt az eljárással kapcsolatban. 

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az önrendelkezésnek nincs negatív hatása, miközben számos pozitív kimenetele van, mivel megerősíti a transz és nem bináris emberek, valamint a gyermekek jogait.Az elmúlt években világszerte egyre inkább felismerik a nem jogi elismerésének fontosságát a transz és interszex vagy nem bináris emberek védelmében. Amikor azonban a nemi identitásuk jogi elismerését kérő gyermekekről és fiatalokról van szó, nem tekinthetünk el a speciális kihívásoktól és a különleges szempontoktól. 

A gyermekek érdekének mindent felül kellene írnia

A "gyermek mindenek felett álló érdeke" elv az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében (amit Magyarország az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki) körvonalazott alapvető fogalom. Lényege, hogy a gyermekeket érintő valamennyi intézkedés vagy döntés során elsősorban a jólétüket és mindenek felett álló érdeküket kell figyelembe venni. Ez az elv hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ismerjük fel a képességeiket, és azok alapján biztosítsuk számukra az álláspontjuk kifejtéséhez szükséges teret és eszközöket az őket érintő döntésekben. 

A nem jogi elismerése lehetővé teszi, hogy az emberek nemi identitásukat összehangolják jogi dokumentumaikkal, például születési anyakönyvi kivonatukkal és személyi igazolványukkal. A felnőttek számára ez a folyamat az Európai Unió legtöbb országában – Magyarország kivételével-  valamilyen formában biztosított, a kiskorúak azonban vagy kizárták a jogosultak köréből, vagy további kihívásokkal, feltételekkel kell szembenézniük. A jogi elismerés nélkül élő transz emberek pedig állandó zaklatás és diszkrimináció áldozatává válnak.

A szülők jogainak biztosítása elengedhetetlen a gyermekek megfelelő neveléséhez és gondozásához, azonban ennek nem lehet célja - méghozzá a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálva – a nemi identitás elnyomása vagy a nem jogi elismerésének megakadályozása. 

A "gyermek mindenek felett álló érdeke" elvét követve tiszteletben kell tartani a gyermekek tájékoztatáshoz, véleménynyilvánításhoz és meghallgatáshoz való jogát minden őket érintő eljárásban, beleértve a nemi identitás elismerését is. 

Jó példák a szabályozásban

A különböző országok eljárásainak összehasonlításán alapuló 2022-es kutatás kimutatta, hogy a máltai rendszer jól illeszkedik az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéhez, mivel a gyermek mindenek felett álló érdekét helyezi előtérbe, ehhez pedig bevonja a kiskorút a döntési folyamatba, miközben egyszerűsíti az eljárást. 

Ott az eljárás megindításához a bírósághoz a gyermek a törvényes képviselője nyújt be kérelmet és a bíróságnak a gyermek véleményét korára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe kell vennie, illetve kérheti a kiskorú ítélőképességének szakértői vizsgálatát. A szülői közreműködés az eljárásban 15 éves korig szükséges, 16 éves korától a kiskorú használhatja az önrendelkezésen alapuló eljárást. 

Több országban folyamatban van a kiskorúak nemének jogi elismerésére vonatkozó szabályok reformja. Dánia azon dolgozik, hogy lejjebb vigye a korhatárt, felismerve, hogy a nem jogi elismeréséből való kizárás árthat a transz fiataloknak. Írország is a 16–17 évesek számára a szülői beleegyezéssel történő nyilatkozattételen alapuló eljárás bevezetése felé halad. 

Döntő lépés a transz, interszex és nembináris emberek jogainak és méltóságának védelme felé annak biztosítása, hogy a nem jogi elismerése mindenki – beleértve a kiskorúakat is - számára elérhető kell legyen. A nemi identitás az alapvető jogok nézőpontjából az emberi személyiség lényeges és megváltoztathatatlan része, a "gyermek mindenek felett álló érdeke" pedig nem lehet üres közhely, és nem használható a jogaik korlátozására. Minden jogalkotó feladata, hogy az eljárások kialakítása során figyelmesen hallgassa meg az érintettek tapasztalatait és javaslatait. 

A nem jogi elismerésére vonatkozó önkényes korhatár-korlátozásokat el kell törölni, helyette a gyermekek részére ezt a jogot a meghallgatásukkal és véleményük fejlettségi szintjén alapuló figyelembevételével kell biztosítani. A szülői jogok és a gyermek jogai közötti egyensúly megteremtésével a társadalmak befogadóbb és elfogadóbb környezetet teremthetnek nemi identitástól függetlenül minden fiatal számára.