Amíg Magyarországon a forró belpolitikai tavasszal vagyunk elfoglalva, a világot négy kritikus emberi jogi trend határozza meg: a fegyveres konfliktusokban a civil lakosság feláldozhatóvá válása; a nők, illetve a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége elleni támadások; a klímaváltozás, a környezetkárosodás, valamint a gazdasági válságoknak a világ legkiszolgáltatottabb csoportjait hatványozottabban érintő negatív hatása; valamint már meglévő és új technológiák - például a generatív mesterséges intelligencia - használatával járó fenyegetettség.
Civilek helyzete a fegyveres konfliktusokban
Állami hadseregek és más fegyveres csoportok Afganisztánban, Burkina Fasóban, Dél-Szudánban, Etiópiában, Izraelben és Palesztinában, Jemenben, Kamerunban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Maliban, Mianmarban, Nigériában, Nigerben, Szíriában, Szomáliában, Szudánban, valamint Ukrajnában hagyták figyelmen kívül a nemzetközi humanitárius jog előírásait 2023-ban és hajtottak végre válogatás nélküli vagy más okból jogellenes támadásokat civilek ellen. Ezek közül több háborús bűncselekményként minősíthető. A konfliktusok egy részében meghatározó volt a nőkkel szembeni erőszak. A Kongói Demokratikus Köztársaság Észak-Kivu tartományában csak 2023 első negyedévében 38 000 szexuális erőszakról szóló bejelentést dokumentáltak. Az eritreai hadsereg tagjai legalább 15 nőt raboltak el, tartottak fogva közel három hónapon át és erőszakoltak meg rendszeresen az etiópiai Tigré régióban lévő katonai táborban.
Több, fegyveres konfliktusban érintett fél tett úgy, mintha a kötelező humanitárius jogi előírások betartása opcionális volna számukra. Oroszország Ukrajna elleni agressziója háborús bűncselekmények sorozatát jelentette: válogatás nélkül lőtték civilek által lakott területeket, energiaellátásért felelős vagy gabonaexportra használt infrastruktúrákat, kínoztak meg fogvatartottakat, a kahovkai gát szándékos lerombolása pedig súlyos természeti katasztrófához és ipari környezetszennyezéshez vezetett.
A mianmari hadsereg és a vele kapcsolatban álló milíciák civilek elleni közvetlen és őket is érő válogatás nélküli támadásokat hajtottak végre, amelyeknek több, mint ezer áldozata volt 2023-ban. Mind a mianmari, mind az orosz kormány részesült Kína pénzügyi és katonai támogatásában, és egyik kormány sem vizsgálta ki, sőt, sokszor még csak nem is reagáltak az alaposan dokumentált jogsértésekre.
Szudánban mindkét harcoló fél, a hadsereg és a vele szembenálló Gyors Támogató Erők nevű félkatonai szervezet is figyelmen kívül hagyta a nemzetközi jogot, amikor civilek elleni halálos támadásokat hajtottak végre, valamint sűrűn lakott területeken vetettek be robbanófegyvereket. A konfliktus 2023 áprilisi kitörése és az év vége között az áldozatok száma elérte a 12 000 főt, 5,8 millióan az otthonukat, 1,4 millióan pedig az országot kényszerültek elhagyni.
A Hamász és más fegyveres csoportok október 7-én brutális támadást hajtottak végre Izraellel szemben. Az elkövetett háborús bűncselekmények során több mint 1200 embert megöltek, nőket erőszakoltak meg legalább három helyszínen, és 245 embert raboltak el. Közülük még ma is nagyjából százharmincan a palesztinai fegyveres csoportok foglyai. Izrael hadserege által végrehajtott csapásokban, az ENSZ adatai alapján több mint 33 000 ember vesztette életét. A bombázások során Izrael hadserege is háborús bűncselekményeket követett el, amikor lakóépületeket, menekülttáborokat bombázott vagy létfontosságú civil infrastruktúrát semmisített meg. A háború során 1,9 millió palesztin ember kényszerült elhagyni az otthonát.
Az Izrael és a Hamász közötti háború jelentős hatással volt az emberi jogokra más régiókban is. Európában és az USA-ban is növekedett az antiszemita és muszlimellenes gyűlölet-bűncselekmények száma, valamint az offline és online térben előforduló gyűlöletbeszéd. A konfliktus hatására több európai ország, így Ausztria, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország és Svájc korlátozta a békés gyülekezés jogát és tiltott meg előre a palesztin civilekkel szolidaritást vállaló tüntetéseket.
A nemzetközi rendszer kihívásai
A multilaterális nemzetközi intézmények, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) több esetben vagy nem akartak vagy nem voltak képesek rákényszeríteni a konfliktusban résztvevő feleket arra, hogy betartsák a nemzetközi humanitárius és emberi jogi előírásokat. 2023 júliusában például emiatt nem sikerült újra felhatalmazást adnia humanitárius segélyek Szíriába juttatásához, ahogyan egészen 2024 március végéig a vétójog akadályozta a gázai tűzszünet követelését is. A Biztonsági Tanács a gyermekek és háborús konfliktusok kérdésével foglalkozó munkacsoportjában, az egyes esetekben évekig tartó előkészítő munka ellenére sem sikerült konszenzust teremteni a gyermekek sérelmére elkövetett súlyos afganisztáni, mianmari, szomáliai és szíriai jogsértések ügyében.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának működése is vegyes képet mutat: míg Szudán esetében létrehozott, Oroszország esetében meghosszabbított jogsértéseket dokumentáló mechanizmusokat, Etiópia esetében nem hosszabbította meg azt, holott abban a konfliktusban 600 000 ember vesztette életét. Fontos előrelépés, hogy az ENSZ Közgyűlése decemberben elfogadott egy határozatot az önműködő halálos fegyverek szabályozásának a szükségességéről, hiszen ezek jelenleg ellenőrizetlenül működnek és mesterséges intelligencia alapú algoritmusok alapján hozhatnak „döntéseket” élet-halál kérdésekben. További fontos fejlemény, hogy 2023 májusában elfogadták a Ljubljana-Hágai Egyezményt, amely a népírtás, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények felderítése és üldözése során segíti a nemzetközi bűnügyi együttműködést.
Támadás a nemek közötti egyenlőség ellen
Több kormány hozott nőket diszkrimináló lépéseket 2023-ban. Afganisztánban megtiltották, hogy a lányok általános iskolainál magasabb fokú oktatásban vegyenek részt, és kitiltották a nőket az állami állások jelentős részéből. Iránban szigorodtak a kötelező kendőviselésre vonatkozó szabályok, míg Franciaországban éppen a vallási öltözetnek tartott ruhák viselésének tilalma okozta muszlim nők és lányok hátrányos megkülönböztetését.
A reproduktív jogok jelentős korlátozását jelentette az USA 15 államában alkalmazott teljes vagy szinte teljes abortusztilalom, Lengyelországban pedig legalább egy halálesethez vezetett a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés megtagadása. Ugyanakkor pár országban előrelépés történt a reproduktív jogok terén: Honduras, bár az abortuszt még mindig tiltja, 14 év után megszüntette az utólagos sürgősségi fogamzásgátló tabletta használatának és árusításának tilalmát, Mexikóban a legfelsőbb bíróság mondta ki az abortusz kriminalizálásának alkotmányellenességét, Finnországban és Spanyolországban pedig egyszerűsítették az abortuszhoz való hozzáférés szabályait.
Japánban, Észak-Macedóniában, Svájcban és Üzbegisztánban is javítottak a szexuális és párkapcsolati erőszak megelőzésére és üldözésére vonatkozó jogszabályokon. A nemi alapú erőszak globálisan ugyanakkor jelentős probléma maradt. Mexikóban például naponta kilenc nő vált gyilkosság áldozatává, Algériában és Tunéziában pedig úgynevezett családon belüli „becsületgyilkosságokat” dokumentáltunk. Csak néhány további példa a rendszerszintű jogsértésekre: Nigerben egy 16 éves lány öngyilkossággal vetett véget életének és kényszerházasságának. Sierra Leone-ban egy kétéves gyermek vesztette életét nemi szervének rituális megcsonkítása során, amely még mindig legális az országban.
Ambivalens képet mutat a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozók jogainak globális helyzete is. Jelenleg a világ 62 országában vannak hatályban olyan törvények, amelyek bűncselekményként kezelik az azonos neműek közötti konszenzuális szexuális kapcsolatot, ezek jelentős része még a gyarmatosítás idejéből származó szabály. 2023-ban ugyanakkor a jogfosztás újabb hulláma jelentkezett: Uganda halálbüntetés bevezetésével fenyegeti az LMBTQI embereket, Ghánában „melegellenes” törvényt, Oroszországban transzfób jogszabályt fogadtak el. Bulgária megszüntette a transz emberek nemének és nevének jogi elismerését, India legfelsőbb bírósága elutasította a házassági egyenlőség elismerését, az Egyesült Királyság kormánya pedig megvétózta a nem jogi elismeréséről szóló skóciai tervezetet. Az LMBTQI közösség tagjaival szemben elkövetett bűncselekményeknek a Föld országainak egy jelentős részében nem volt szankciója, Guatemalában például legalább 34 LMBTQI ember vált gyűlölet motiválta emberölés áldozatává. Libanonban a hatóságok keltettek gyűlöletet a közösség ellen, Irakban pedig kötelezték a médiát, hogy a „homoszexualitás” helyett a „szexuális deviancia” kifejezést használják.
A negatív trendek ellenére több országban pozitív fordulatot vett a szexuális és nemi kisebbségek tagjainak helyzete. Mexikó teljes területén engedélyezték a házassági egyenlőséget, Lettországban pedig bevezették a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Tajvan elfogadta a házassági egyenlőség kiterjesztését azokra az esetekre is, amikor az egyik fél külföldi állampolgár. Namíbia legfelsőbb bírósága pedig lehetővé tette a tartózkodási engedélyek kiadását azonos neműek között külföldön kötött házasságok elismerésével. Finnország, Németország és Spanyolország is könnyített a nem jogi elismerésének szabályain.
A klímaváltozás és a gazdasági válságok hatásai
A fegyveres konfliktusok, a klímaváltozás és a koronavírus járvány utóhatásai komoly gazdasági válságot hoztak magukkal, amely - arra is tekintettel, hogy a világon 4,1 milliárd embernek nincs semmilyen társadalombiztosítási ellátása – jelentős emberi jogi hatással járt. Bár a Millenniumi Fejlesztési Célok (SDG) szerint az ENSZ tagjai 2030-ig megszünteti az extrém szegénységet a világon, a jelenlegi trendek folytatódása esetén 575 millió ember él majd még akkor is szegénységben. Az élelmiszerárak - bár némileg a 2022-es csúcs alatt maradnak - egyes országokban tovább növekedtek és globálisan lényegesen magasabb szinten vannak, mint Oroszország Ukrajna elleni agressziója előtt voltak. Ez tízmilliók számára jelentett akut élelmiszerhiányt például Sierra Leone-ban, Szomáliában és Szudánban, ahol a közvetlen éhínség fenyeget.
Minden országot érintett a klímaválság, de a szegényebbeket aránytalanul hátrányosabban. Több magas jövedelmű ország a fosszilis energiahordozókkal való szakítás helyett bővítette a fosszilis infrastruktúráját. A negatív trendek ellenére több nemzeti vagy regionális bíróság, így a ciprusi és ír bíróságok, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága is elismerte, hogy akár eljárásokat is indíthatnak egyének és közösségek is a kormányok ellen, ha azok elégtelen intézkedéseket vezettek be a környezetszennyezés vagy a klímaválság kezelésében.
A környezeti katasztrófák aránytalanul hátrányosabban érintették a már eleve kiszolgáltatott vagy interszekcionális diszkriminációt átélő társadalmi csoportok tagjait. A többségében buddhista vallású Mianmarra 2023 májusában 250 km/órás széllel lecsapó Mocha ciklon halálos áldozatai között például azokat a zömmel szunnita iszlám vallású rohingyákat találjuk, akik lakóhelyükről történt 2012-es elűzésük óta borzasztó körülmények között éltek. Pakisztánban a 44 fokot is meghaladó, klímaváltozás okozta hőhullám hatása a rossz körülmények között élők, valamint a szürke vagy informális gazdaságban dolgozó legkiszolgáltatottabbak körében volt a legnagyobb.
Az ezen a területen aktív jogvédők tevékenységét kormányok és nem állami szereplők is igyekeztek ellehetetleníteni. Egyiptomban és Dél-Koreában is felléptek a szakszervezetek ellen, Nyugat- és Közép- Afrika országaiban korrupcióellenes aktivistákat börtönöztek be vagy gyilkoltak meg. Hondurasban megölték a guapinol közösség három tagját, akik egy bányászattal foglalkozó cég ellen kampányoltak, amely a megélhetésüket biztosító folyó tisztaságát veszélyeztette. Jogvédők ellen számos más országban is, például Bangladesben, az Egyesült Királyságban, Indiában, Jordániában, Kínában, Kubában, Magyarországon, Pakisztánban, Pápua Új-Guineában és Szingapúrban is hoztak jogsértő szabályokat.
A mesterséges intelligencia, a globális kémszoftver kereskedelem és a Big Tech jogsértései
Bár a mesterséges intelligencia fejlődése komoly lehetőségeket rejt magában, megfelelő szabályozás hiányában a generatív mesterséges intelligencia fejlődése hozzájárulhat az egyenlőtlenségek újratermeléséhez, az online gyűlöletbeszéd felerősödéséhez, hatással lehet az oktatáshoz, munkához való hozzáférésre és a magánszféránk, valamint az online biztonságunkra is. A megfelelő szabályozás fontosságát mutatja, hogy Szerbiában a félig automatizált jóléti rendszer bevezetése több ezres nagyságrendben járulhatott hozzá ahhoz, hogy sérülékeny csoportba tartozó, fogyatékkal élő vagy roma emberek vesztették el a szociális juttatásaikat. New Yorkban arcfelismerő térfigyelő kamerák használatával figyelték meg a Black Lives Matter mozgalomban résztvevő aktivistákat.
2023-ban sem sikerült hatékonyan korlátozni az újságírók és civil aktivisták megfigyelésére használt spywarek globális kereskedelmét. Kutatásaink 2023-ban dokumentálták a Pegazus használatát a Dominikai Köztársaságban, Indiában, Örményországban és Szerbiában is. Egy oknyomozó konzorciummal közös anyagunkban bemutattuk, hogy az EU országaiban, például Magyarországon is bejegyzett cégek szabadon értékesíthették a Predator nevű kémszoftvert, amelyet legalább 25 európai, ázsiai, közel-keleti és afrikai országba adtak el.
Aggasztó fejleményeket láthatunk a Big Tech világában is. A TikTok tartalomajánló rendszere és invazív készletező adatgyűjtése a gyerekek és fiatalok jogait sérti. Az X platformján a homofób és transzfób gyűlölködés jelentős növekedését dokumentálták. 2024-ben a világ 64 államában tartanak választásokat az EP választások mellett, és a Föld lakosságának közel fele fog részt venni valamilyen választáson. Ebben a kontextusban a politikai célú dezinformáció jelentős növekedése várható a közösségi média felületein.
Ezen a téren is vannak ugyanakkor pozitív változások: 2023 júliusában az EU Bírósága egy kiemelkedően fontos döntésében a Meta megfigyelés-alapú üzleti modelljével szemben hozott döntést annak érdekében, hogy csak azon felhasználók számára célozhassanak személyre szabott reklámokat, akik ehhez kifejezett hozzájárulásukat adták. A norvég hatóságok is megtiltották, hogy a felhasználók tartózkodási helye vagy online aktivitása alapján szabják személyre a hirdetéseket a Metán. Az EU digitális szolgáltatásokról fogadott el jogszabályt, aminek a hatékony végrehajtására van szükség a jövőben, hogy valóban érdemi jogvédelmet nyújtson a felhasználóknak a világ első ilyen átfogó rendelete.
Hol van a történetben Magyarország?
Bár Magyarországon tovább romlott az emberi jogok helyzete, hiszen folytatódott a kritikus hangok elleni jogalkotás és lejárató kampányok, a gyülekezési jog korlátozása, sérült az egészséges környezethez való jog, az LMBTQI közösséggel szembeni jogi és kommunikációs kampányok, valamint elégtelen maradt a nemi alapú erőszak áldozatainak védelme, néhány emlékezetes emberi jogi sikert érdemes feleleveníteni.
A kormányzattól kikényszerített igazságügyi reform révén erősödött a bíróságok függetlenségének és páratlanságának intézményi garanciarendszere: erősödött a központi igazgatást ellenőrző Országos Bírói Tanács, némileg kiszámíthatóbb, hogy melyik tanácshoz kerül az ügyünk a Kúrián, nem lehetnek automatikusan kúriai bírák a kormányzati befolyás alá került Alkotmánybíróság tagjai, és nem fordulhatnak a már jogerősen lezárt ügyekben az állami szervek “emberi jogaik” sérelmére hivatkozással az állampolgárokkal szemben az AB-hoz.
2023 során hat menedékkérő ügyében adott elégtételt a strasbourgi emberi jogi bíróság, amikor - többek között - egy éheztetett kurd fiatal vagy egy meggyötört afgán család esetében is megállapította, hogy Magyarország jogellenesen tartotta őket fogva.
Az oktatási mozgalom, a tanárok és a diákok ellenállása egy sor új eszközt tanított meg a magyar társadalomnak arra, hogy kifejezze szolidaritását és kollektíven lépjen fel az igazságtalansággal szemben. Az akkumulátorgyár-építésekkel szembeni mozgalmak során pedig újabb és újabb társadalmi csoportok ismerték meg, mit jelent helyben a jogállamiság és az egészséges környezethez való jog sérelme és milyen eszközzel lehet fellépni ellene.
Az Amnesty International Az emberi jogok helyzete a világban című jelentése 155 országra vonatkozó bejegyzést, öt regionális áttekintést, egy globális elemzést, valamint Agnès Callamard főtitkár előszavát tartalmazza.