Már csak órák vannak hátra a vébé kezdőrúgásáig, és sok a helyszínre utazó focirajongó a stadionok környékén sebtében bevezetett, többórás alkoholtilalom hatására eszmélt rá arra, hogy hova érkezett. Bár az utolsó pillanatos változtatás sokaknak lehet kellemetlen, segít rámutatni arra, amit 2010 óta mondunk: komoly problémák vannak az emberi jogokkal Katarban.
Katarban alig működik független média. A hatóságok többek között azzal korlátozzák a sajtószabadságot, hogy bizonyos helyszíneken (például kórházakban, egyetemeken, kormányzati épületekben) megtiltják a forgatást. Az országban a szabad véleménynyilvánítást sértő törvényeket vezettek be. Az egyik szervezetünk által dokumentált esetben egy katari állampolgárt több hónapig tartottak fogva azért, mert a közösségi médiában a kormányt kritizálta. Egy másik esetben egy aktivistát egy hónapig tartottak jogellenesen magánelzárásban.
Az országban korlátozott a külföldi munkavállalók joga a kollektív érdekérvényesítésre, nem alakíthatnak vagy léphetnek be szakszervezetekbe. A katari állampolgárok és a külföldi munkavállalók számára is komoly következményekkel jár a békés gyülekezési jog gyakorlása. 2022 augusztusában több tucat, az elmaradt béreik kifizetéséért gyülekező békés tüntetőt vettek őrizetbe a fővárosban, Dohában.
A bírósági eljárások nem tisztességesek. Az elmúlt évtizedben olyan eseteket dokumentáltunk, amelyben kényszer alatt tett “beismerő vallomásokra” alapozták a bíróságok a marasztaló ítéleteket, és semmit nem tettek azért, hogy a terheltek kínzásra és embertelen bánásmódra vonatkozó panaszait kivizsgálják. Többek között a világbajnokság korábbi médiamenedzserét is hároméves börtönbüntetésre ítélték egy az állítása szerint kikényszerített vallomása alapján.
A jogszabályok és a gyakorlat szintén is diszkriminálják a nőket az országban. Olyan gondnoksági szabályok érvényesülnek, amelyek alapján a nőknek a férjük, apjuk, vagy nagyapjuk beleegyezését kell kérniük ahhoz, hogy házasodhassanak, bizonyos tisztviselői állásokat betölthessenek vagy egyes reproduktív egészségügyi eljárásokat igénybe vehessenek. A párkapcsolati és szexuális erőszak áldozatai nem kapnak megfelelő állami védelmet, a családjogi szabályok a válás során pedig sokkal több nehézséget állítanak a nők, mint a férfiak elé.
A katari törvények diszkriminálják a szexuális és nemi kisebbségeket is. A Büntető Törvénykönyv 296. § (3) bekezdése az azonos nemű, férfiak közötti, belegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot teszi büntetendővé és fenyegeti akár hét évig terjedő szabadságvesztéssel. A (4) bekezdés pedig bármilyen nemű személyek közötti, az erkölcs ellen sértőnek titulált magatartást rendel büntetni. Egy, jogvédő szervezetek által 2022 októberében dokumentált esetben a hatóságok őrizetbe vették az LMBTQI közösség egyik tagját és átvizsgálták a telefonját, majd egy traumatizáló terápia elvégzését szabták a szabadon bocsátása feltételéül.
Katarban az elmúlt évtizedben több ezer külföldi munkavállaló vesztette életét. Ezekben az esetekben nem vizsgálták ki megfelelően a halál okát, így csak becsléseink vannak arra vonatkozóan, hogy az esetek mekkora részében volt a halál oka az elviselhetetlen katari forróságban végzett nehéz fizikai munka, a rossz munkakörülmények és a védőfelszerelések hiánya.
Katarban 1,7 millió külföldi munkavállaló van, akiknek egy része szörnyű körülmények között él és dolgozik. Sokaknak nincs heti pihenőnapjuk, nem vagy csak jelentős késéssel kapják meg a bérüket, elveszik a dokumentumaikat és megtiltják számukra, hogy munkahelyet váltsanak, és nem biztosítják számukra a munkavédelem alapvető feltételeit sem. Több ezren dolgoztak éveken keresztül minden nap a FIFA-események helyszínein is, és a FIFA a mai napig nem tett eleget azért, hogy a jogsértések megszűnjenek és a jogsértések áldozatai pénzügyi elégtételt kapjanak.
Bár több mint egy évtizede küzdünk a katari vébé kapcsán az országban történő jogsértések ellen, természetesen nem a rendező ország ellen vagyunk. Azért dolgozunk, hogy Katarban és a világ minden pontján az aktuális rendező országban élők és a látogatók is biztonságban és szabadon élhessenek.
Ez vezérelt minket akkor is, amikor 1978-ban az argentínai futball világbajnokság kapcsán szólaltunk fel. Az elmúlt évtizedben is folyamatosan kiálltunk az emberi jogokért. 2010-ben a dél-afrikai VB során erőszakos rendőri fellépéseket és jogellenes kilakoltatásokat dokumentáltunk. A 2012-es londoni olimpia szervezésekor felszólaltunk azért, mert egy több ezer emberéletet követelő ipari szerencsétlenségért felelőssé tehető cég anyavállalata szponzorálta a játékokat. A 2012-es lengyel-ukrán EB, valamint a 2014-es brazíliai VB kapcsán a rendőri erőszak ellen szólaltunk fel. A 2018-as oroszországi VB során a szabad véleménynyilvánításért álltunk ki. 2022-ben, a pekingi téli olimpiai játékok kapcsán pedig felhívtuk a figyelmet a Kínában történő jogsértésekre és a jogvédők jogellenes fogvatartására.
Munkánkkal számtalan sikert értünk el.
Katarban például 2017-ben átfogó reformtörvényeket
fogadtak el a munkavállalói jogok erősítése érdekében, és bár a végrehajtás legfrissebb jelentésünk szerint még nem
teljes körű, van példa a sikeres jogvédelemre.
Mi ezért dolgozunk és
kampányolunk a jelentősebb sportesemények idején az emberi jogokért, és ott
leszünk a jövőben is. Mint 1961 óta
mindig, a jogaikban megsértett emberek mellett állunk ki, ezért az emberi
méltóságnak szurkolunk a katari világbajnokságon is.