A SZKÓP legújabb adásában Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének kutatója volt a vendégünk, akivel a nemrégiben lezajlott törökországi választások első fordulójáról, az eredmények jelentőségéről, és a két nagy politikai rivális, Erdoğan elnök és Kemal Kılıçdaroğlu ellenzéki elnökjelölt közötti párharc kontextusáról, előzményeiről is beszélgettünk. Podcast.
A cikk az Amnesty Magyarország legújabb podcast epizódjának időbélyeges összefoglalója.
01.33 Hogyan készül egy szakértő a szakterületével kapcsolatos beszélgetésekre és interjúkra? Mennyire lehet hinni a politikai közvélemény-kutatásoknak, és mennyiben árnyalják ezt a török választókkal való személyes beszélgetések? A podcast elején arról beszélünk, milyen forrásokat követ Zoltán, és honnan lehet igazán jól tájékozódni, ha az ember meg akarja érteni a török politikai kontextust, és a mostani választások hátterét.
04.31. A Törökország iránti érdeklődésről: mi motivál egy középiskolás diákot, hogy elkezdjen törökül tanulni?
07.38. Sokan számíthattak arra, hogy 14-én születik a választásokon egy végleges eredmény. Mennyire lehetett sejteni, hogy lesz egy második forduló? Lehetett volna magabiztosan azt mondani, hogy Erdoğan vagy Kılıçdaroğlu megnyeri a választásokat? A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy Kılıçdaroğlu több szavazatot fog kapni, de ezt bonyolította, hogy végül nem négy, hanem három jelölt indult az elnöki posztért, és Erdoğan és Kılıçdaroğlu között egyre szorosabb lett a küzdelem. Hogyan árnyalta ezt az, hogy a török ellenzék kevésbé próbálta – és végül nem is tudta – megszólítani a török vidéket?
14.28. Habár nem lett meg a győzelemhez szükséges 50%+1 szavazat, így is Erdoğan húzta be a választók többségét. Mit csinált jól, mitől volt erős a kampánya? Mi ebben a szerepe az Erdoğan pártja, az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) vezette koalícióba tartozó radikális jobboldali MHP-nak (Nemzeti Mozgalom Pártja)? Hogyan segítette Erdoğant iszlamista pártokkal való összefogás, és hogyan tudta a kampánya előnyére fordítani a török hadiipar fejlődését? Törökország a NATO-csatlakozását követően sokkal nyitottabb kapcsolatot tartott fenn a nyugattal: hogyan változott ez meg, és miért fontos a választások kapcsán erről beszélni?
32.19. A török választási rendszer jelenlegi működése szerint egy napon tartják az elnök és parlamentáris választásokat. Ez a 2018-ban életbe lépett alkotmánymódosítások óta van így - ezek vezették be az elnöki rendszert, amiben az elnök sokkal nagyobb hatalommal bír, mint korábban. Az egy napon tartott választások egyik tendenciája, hogy az elnök mindig felhúzza a parlamentben a saját pártját. A parlamenti választás azonban csak egy fordulós. Milyen parlamenti többség alakul most, és mi ennek a jelentősége? Kikből áll az elmúlt évtizedek legplurálisabb török törvényhozása?
43.59. Lehettek olyan választók, akik megosztották a szavazatukat, és az elnökválasztás során Erdoğanra voksoltak, de a parlamenti körben az ellenzéki listákra adták le a szavazatukat? Mi ennek a jelentősége? Hogyan kapcsolódik ehhez a török társadalom politikai megosztottsága?
49.12. Habár sokan jósolták azt, hogy a kurdok lehetnek ezeknek a választásoknak a “királycsináló” ereje, a kurd választók mégsem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Miért történt ez? Hogyan játszott ebben szerepet az ellenzéki kurd párt, a HDP (Népek Demokratikus Pártja) összefüggésbe hozása a kurd terrorszervezetként nyilvántartott PKK-val (Kurdisztáni Munkáspárt)? Hogyan használta ki Erdoğan ezt a törésvonalat a saját kampánya javára, és milyen más eszközökkel tudja még mindig fenntartani a támogatottsága egy jelentős részét - még a februári földrengések pusztító következményei ellenére is?
1.03. Milyen következményei voltak a földrengéseknek? Az előzetes várakozásokkal szemben miért nem bukott ezekbe bele Erdoğan? Mit csinált jól?
1.08. Milyen szerepet játszott a menekültkérdés az egyes jelöltek kampányában? Miért fontos, hogy Erdoğan egy alapvetően menekült-párti politikus, és hogyan kommunikált a szír menekültek kérdéséről az ellenzéki koalíció?
1.10. Mivel kampányolt Kılıçdaroğlu koalíciója Erdoğannal szemben, mik voltak a fő üzenetek, és mit kezdett volna az ellenzék azokkal a problémákkal, amelyek alapvetően Erdoğan táborának valamekkora csökkenését okozták (gazdasági gondok, infláció, menekültek)? Milyen ember Kılıçdaroğlu, és mennyire volt a személyisége hatékony vagy kifizetődő a kampány során? Arról is beszélgetünk, miért ő lett a hatpárti koalíció végleges jelöltje, és nem az isztambuli vagy ankarai polgármester, akit sokan jobb jelöltnek tartottak volna.
1.25. Merre szavaztak a török - főleg Z generációs - fiatalok? Mennyire befolyásolja a pártpreferenciájukat vagy a politikai szimpátiájukat az, hogy ők már nagyrészt az Erdoğan -rendszerben szocializálódtak, és nem ismernek mást?
1.37. Milyen tényezők mutatják Erdoğan előnyét? Miért veszíthet még szavazókat Kılıçdaroğlu a második fordulóban? Mi volt más a 2019-es önkormányzati választások során?
1.41. Hogyan kellene változtatni az ellenzéki stratégián ahhoz, hogy esélyesebbek legyenek Erdoğannal szemben?
1.45. Kijelenthető, hogy Erdoğan nyerte ezt a választást is? Mik azok a faktorok, amelyek erre utalnak, és mik azok, amik cáfolhatják ezt?
Akárki lesz is Törökország új elnöke, fontos, hogy minél többen szólaljunk fel Osman Kavala jogellenesen bebörtönzött török jogvédőért. Írd alá a petíciónkat!