A SZKÓP legújabb részében dr. Soltész Béla, az ELTE TáTK professzora, Latin-Amerika szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója volt a vendégünk, akivel a Peruban zajló tüntetésekről, a konfliktus előzményeiről és társadalom-politikai kontextusáról beszélgettünk. Podcast.
01.20: A professzor úr háttere: a
Latin-Amerika-kutatás és a szakterület kiválasztásának személyes motivációi,
Spanyolországtól Dél-Amerikáig. Az élményekből és szakmai tapasztalatokból számos
publikáció és 3 könyv is született.
03.15: Peru: egy közepesen fejlett ország egy meglehetősen egyenlőtlen társadalmi berendezkedéssel. A lakosság társadalmi és területi eloszlásában nagy szerepet játszik az ország történelme, egészen a gyarmatosítás korszakáig visszamenően. Hogyan került az indián többségi társadalom marginalizált helyzetbe a spanyol hódítást követően? Hogyan változott ez a helyzet a függetlenedést követően?
07.06: Mi történik most Peruban? Pedro Castillo ex-elnököt leváltották decemberben, miután megpróbálta feloszlatni a törvényhozó testületet, a Nemzeti Kongresszust. Castillo nem az első olyan perui politikai vezető, akit eltávolítanak a hivatalából, de hogy megértsük, hogyan vezetett az út idáig, bővebben beszélünk a 2021-es elnökválasztásról is, amely Castillo győzelmével végződött.
12.04: Miért ennyire nagy a fluktuáció az elnöki székben, különösen úgy, hogy ez a térség országainak többségére nem jellemző? Hogyan kerülnek be a képviselők a parlamentbe, mennyire erősek az egyes pártok?
15.09: Castillo ismertségén sokat lendített az, hogy tanárként és szakszervezeti vezetőként is a 2017-es perui tanártüntetések élére állt. Miről szólt ez a tüntetéssorozat? Mik voltak a követelések, és mi lett a végkimenetel? Mi köze van ezeknek a demonstrációknak a Fényes Ösvény nevű maoista terrorszervezethez és az Odebrecht korrupciós botrányhoz?
21.49: Sok más elnök mellett Keiko Fujimori, Pedro Castillo egykori kihívója is azok között volt, akik kenőpénzt fogadtak el az Odebrecht vállalattól, amiért 15 hónapra rács mögé is került - ennek ellenére is tovább politizál. Ebben a részben a Fujimori-klán egyik másik tagjára, Kenji Fujimorira is kitérünk.
23.06: Castillo helyét egykori alelnöke, Dina Boluarte vette át. Hogyan került be ő Castillo pártjába, és miért néznek rá most Castillo hívei árulóként? Milyen konfliktusok zajlottak le kettőjük között Castillo eltávolítását megelőzően? Miért zárták ki az ex-alelnököt még Castillo menesztése előtt a pártból?
27.56: Bővebben az impeachment (alkotmányos vádemelési) eljárásról, aminek következtében Castillót eltávolították a kormány éléről. Hogyan kapcsolódik ehhez az egykori perui diktátor, Alberto Fujimori neve? Hogyan formálta át Fujimori a perui politikai rendszert? Mi a „lawfare” kifejezés jelentése, és hogyan kapcsolódik Peruhoz?
32.00: Bővebben a Castilloval szemben felmerült vádakról: habár Castillót komoly korrupciós ügyekben vádolták, a lakosság általánosan elégedetlen a demokratikus intézmények működésével. Kiben bíznak még mindig a perui polgárok?
35.00. A tüntetők minimumkövetelménye Dina Boluarte lemondása, és új választások kiírása. Hogyan reagál Boluarte erre a helyzetre – kitölti Castillo hivatali idejét? Hogyan függ össze Boluarte hatalomátvétele a tüntetések erőszakba fulladásával, például az ayacuchói vagy a juliacai mészárlással? Hogyan lehetséges, hogy az ezekben a városokban tapasztalt rendőri erőszak ellenére csak nőtt a tüntetések intenzitása, és a demonstrálók közti szolidaritás?
38.15: Hogyan fordultak ennyire radikális irányba a tüntetések? Mi köze lehet ehhez Bolíviának? Mik az álláspontok, és mire utalnak a bizonyítékok?
40.46: A rendőri erőszak felmerülése kapcsán Boluarte és kormánya három másik tagja ellen népirtás vádjával indított eljárást a perui ügyészség. Mi lehet ennek a vége? Boluarte ebben a helyzetben megteheti, hogy lemondatja a kormányának a tagjait. Hasonlóra volt már példa Chilében, ahol a lemondások nem nyugtatták meg a demonstrálókat – mire számíthat Peru?
42.43: Lesz előrehozott elnökválasztás? Tervben volt, hogy idén decemberben sor kerül rá, de ezt a kongresszus most február elején leszavazta. Az elnöknek ugyanakkor nincs támogatottsága – mi történik egy ilyen helyzetben? Miért járna Peru még rosszabbul azzal a politikussal, aki egy előrehozott választás esetén a legesélyesebb lehet? Ki ez a Rafael Aliaga, és miért emlegetik úgy, hogy a „perui Bolsonaro”?
44.50: Peruban rengetegen haltak bele a koronavírusba – lakosságarányosan a világon a legtöbben, annak ellenére, hogy az országot hamar lezárták. Mi volt akkor az oka ennek a magas halálozásnak?
48.25: Miért emlegeti a nemzetközi sajtó a mostani tüntetéseket egy 20 éve tartó politikai konfliktus utolsó epizódjaként? Összefoglaljuk az elmúlt évek legfontosabb tudnivalóit és a volt elnökök botrányairól is beszélgetünk még.
53.58: Fujimori kiemelkedik a volt elnökök közül, hiszen a politikájának a mai napig van hatása: ő vezette be 1993-ban azt az alkotmányt, ami most is érvényben van Peruban. Hogyan befolyásolhatja ez az előrehozott választásokat? Mekkora az esélye annak, hogy Peruban hamarosan új alkotmány születik?
59.30: Van kiút ebből a mélyen gyökerező politikai korrupcióból? Beszélgetünk a Transparency International korrupciós indexéről, és arról, hol helyezkedett el ebben a besorolásban Peru és Magyarország 2022-ben. Arra is kitérünk, hogyan függ össze a gazdasági helyzet a politikai elittel.
1.03: Miért hímeznek magyar mintákat az ecuadori indiánok?
1.06: A professzor úr melyik könyvét érdemes elsőként elolvasni, ha valaki Latin-Amerika iránt érdeklődik?
A borítóképhez felhasznált képek forrása:
Presidencia Perú / Flickr és
Sharat Ganapati / Flickr