Magyarország továbbra is élen jár a nőket érintő hátrányos megkülönböztetésben. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala az elmúlt hetekben frissítette adatbázisában a nemek közötti bérszakadék adatokat, melyek a nők és férfiak átlagos bérkülönbségét fejezik ki. Az eredmények alapján továbbra is a legnagyobb nemek közötti bérszakadékkal rendelkező országok között vagyunk.
Itt az ideje, hogy a nőket érintő rendszerszintű problémákat a maguk komplexitásában és összefüggéseiben kezeljük, mert csak így tudunk előre lépni.
Új kutatásunkból kiderül, hogy már gyermekkorban megfosztják a nőket a szakmai lehetőségektől, és emiatt senki nem érzi magát felelősnek.
Az EU átláthatóvá teszi a férfiak és nők közötti bérszakadékot, amely komoly hatással lesz a hazai cégekre és munkavállalókra is. Elmondjuk, mi változik.
Semmitmondó anyák napi üzenetek helyett pár ötlet a kormánynak, hogy mitől lennének boldogabbak az anyák.
Nemcsak a nagymama bejglijének a receptje ugyanaz, hanem azok is, akik évről-évre elkészítik. De tényleg csak a nők tudnak sütni és ajándékot venni a gyereknek?
Mintha a fogát húznák, csak a minimumot teljesítené a kormány az apa- és szülői szabadság területén, és azt is csak jóval az uniós határidő lejárta után.
Tegnapig kellett volna bevezetni a 10 napos apaszabadságot Magyarországon. A kormány egyelőre nem adta jelét, hogy foglalkozna a dologgal, pedig mindenkinek nagyon fontos lépés lenne.
Egy hónapja szüntették meg abortuszhoz való alkotmányos jog védelmét Amerikában. De mi a helyzet Magyarországon?
Megnéztük, hány nő lesz a parlamentben 2022 áprilisa után. A számok az ellenzéki és a kormányzó pártok oldaláról is elkeserítőek.
Sokszor hallunk arról, hogy a nők hátrányban vannak a munkaerőpiacon, arról azonban már ritkábban esik szó, hogy ez a gyakorlatban mit jelent, milyen okai és következményei vannak és hogyan léphetünk fel ellene.
A nemi identitás létezésének megkérdőjelezése helyett tegyük láthatóvá a nemi alapú diszkrimináció okait és a felszámolásának közösen elérhető lehetőségeit.