Az iskolai sztereotípiák ahhoz vezetnek, hogy a nők ingyen dolgoznak az év hátralevő részében

A magyar nők a 2022-es uniós adatok alapján 17,5%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, ami az adott év átlagos bérének tekintetében több mint 100 ezer forint különbséget jelent minden hónapban. Ennek alapján olyan mintha mostantól (egészen pontosan október 29-től) az év hátralévő részében fizetés nélkül dolgoznának. A probléma felszámolásához önmagában nem elég a tünetekre koncentrálni, a probléma okait is fel kell tárnunk.

Ennek érdekében a pályaválasztást és jövőképet befolyásoló nemi sztereotípiákat a magyar óvodai rendszertől a középiskoláig vizsgáltuk.

A nemek közötti bérszakadék hátterében álló főbb okok a következők:

A nemek közötti bérszakadék tehát nem egyenlő a bérdiszkriminációval (utóbbi az előbbi nagyobb problémahalmaz része), de mindkettő a nemi alapú sztereotípiákra vezethető vissza.

A nemi sztereotípiákat a személyes interakciók és a társas tanulás mentén (például a médiából) sajátítjuk el. Ez a folyamat már nagyon korán elkezdődik: a kétéves gyerekek már képesek magukat és másokat a nemük szerint azonosítani, óvodáskorban pedig már a megfigyelhető tevékenységek, jellemzők és foglalkozások alapján megkülönböztetik a nemeket. Ezt a jelenséget tovább erősítik a különféle társadalmi hatások, így a média, a játékipar, a mesék és a környezetükben lévő felnőttek. Ahogy pedig a nemi identitás kialakul, a kulturális elvárásokat, szerepeket és normákat is elsajátítják. Már az általános iskolás kor elején megfigyelhető, hogy a lányok a pozitívabb tulajdonságok egy részét a fiúkhoz, illetve a nekik tulajdonított készségekhez és intellektuális képességekhez társítják. A nemi sztereotípiák aztán tovább erősödnek a középiskola során.

A Medián Közvéleménykutató Intézettel készített kutatásunk több mint 1000 középiskolás fiatal nemi sztereotípiákkal kapcsolatos tapasztalatait térképezte fel.

Az eredményekből látható, hogy a fiúk, a lányok és a nemi identitás esetében magukat egyik bináris kategóriába sem helyező fiatalok egyaránt úgy érzik, hogy a nemük hatással van szakmai lehetőségeikre és jövőképükre, utóbbiak szerint ráadásul külföldön ez kevésbé lenne így. Bár a fiatalok 66%-át aggodalommal tölti a jövőbeni megélhetés gondolata, a lányok és nembináris fiatalok esetében ez kimutathatóan erősebb.

A kutatásban résztvevő fiatalok közel 70%-a tapasztalta, hogy tanára az egyes szakmákat, tantárgyakat férfiakhoz vagy nőkhöz társítja: a reál tárgyakat (82%-ban) és az informatikát (35%-ban) a fiúkhoz, míg a művészeti (42%-ban) és a humán tárgyakat (36%-ban) a lányokhoz. Ennek következményei a felsőoktatásban is láthatók, ahol a 2019-es KSH adatok alapján a pedagógia és az egészségügy szakon tanuló hallgatók 66-76%-a volt nő, míg az informatikai és mérnöki szektorban mindössze 16-26%-a.

A fiatalok 39%-a tapasztalta már, hogy a neme miatt igazságtalanul bánt vele a tanára, 17%-uk például rosszabb jegyet kapott emiatt. 37%-uk számolt be arról, hogy az osztálytársak részéről tapasztalt megkülönböztetést (a fiúk: 17%, a lányok: 38%, nem-bináris tanulók 61%).

Ezek a tapasztalatok erősen összefüggenek a jövőbeni megélhetéssel kapcsolatos szorongással. Sajnos az is látható a kutatásunkból, hogy ezek a tapasztalatok sokszor nem jutnak el az iskolai dolgozókhoz: csak az esetek 18%-ában beszéltek erről tanáraiknak vagy az iskolapszichológusnak.

Megkérdeztük a középiskolásokat, hogy mire lenne szükség az általuk tapasztalt nemi alapú megkülönböztetés felszámolásához. Válaszaik alapján párbeszéd és befogadó kortárs közösség kellene, de sokan kiemelték a tanárok, szerepmodellek és szülők szerepét is.

A fiatalok többsége a TikTokról, Instagramról és barátaitól tájékozódik a témában, 65%-uk tanóra keretében még egyáltalán nem hallott a nemek közötti munkahelyi egyenlőtlenségekről és azok felszámolásáról, pedig háromnegyedük örülne az ilyen jellegű képzésnek. A legtöbben a nemi sztereotípiákról szeretnének többet tudni, illetve azok munkaerőpiaci és tanulmányokra gyakorolt hatásáról.

Ez azért is nagyon fontos lenne, mert világosan látható azok esetében, akiknél szóba került már az iskolában a téma, hogy kevésbé értenek egyet a nemi sztereotípiákkal, ritkábban tapasztalnak diszkriminációt osztálytársaik részéről és kevésbé aggódnak jövőjük miatt.

A Szabad a pálya programunk keretében ezért dolgoztunk ki tanároknak, szülőknek és fiataloknak szóló képzéseket, amelyek segítenek a szabad pályaválasztásban és a nemi sztereotípiák lebontásában, hogy a jövőben egyetlen nőnek se kelljen fizetés nélkül dolgoznia az év egyetlen napján se.