Megérkeztek a legfrissebb adatok a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetétől: ennyire sokat egy év alatt még soha nem romlott a Nemek Közötti Egyenlőség Index magyarországi értéke.
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 2013 óta méri rendszeresen az uniós tagállamok nemek közötti egyenlőségre vonatkozó helyzetét. Egy 1-től 100-ig terjedő skálát használnak, ahol az 1 a teljes egyenlőtlenséget, a 100 pedig a teljes egyenlőséget jelenti. A ma megjelent adatok szerint egyik évről a másikra még soha nem romlott ennyit a helyzet.
A főként 2023-as és 2024-es adatok alapján Magyarország idén 51,6 ponttal az utolsó előtti helyen végzett Ciprus előtt. Bár tavaly is az utolsó előtti helyet értük el (Romániát minimálisan megelőzve), idén rekordszámú, több mint 6 pontot vesztettünk az előző évhez képest.
A Nemek Közötti Egyenlőség Index hat területen mutat rá a nők és férfiak közötti egyenlőség helyzetére:
Az egészségügy területe a nemek közötti egyenlőséget az egészségi állapot, egészségmegőrzés és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés mentén méri, aminek tekintetében minimálisan az EU átlag alatt teljesítünk, 86,1 pontot elérve. Ez idén a legmagasabb értékünk, ami tavaly még 87,5 pont volt.
Az időgazdálkodás dimenziója a nemek közötti egyenlőtlenségeket méri a gondozásra, a házimunkára és a szociális tevékenységekre fordított idő tekintetében. Ebben a kategóriában is minimálisan az EU átlag alatt helyezkedik el Magyarország. Idén 64,6 pontot értünk el, tavaly 68,5-öt. Ha azonban kimondottan a gondozást nézzük, az már idén csak 51,8 pont, ami tavaly még 68,7 volt. Míg a gyermeket nevelő párok esetében a nők 53%-a tölt heti több mint 35 órát gyermekgondozással, addig a férfiaknak csak 23%-a. A különbség a házimunka esetében is látványos, a (16-74 éves) nők átlagosan 48%-a főz, mos vagy takarít minden nap – a gyermeket nevelő pároknál a nők 65%-a. Ez az érték a férfiak esetében az EU-ban a legalacsonyabb, csak 21% – a gyermekes pároknál a férfiak 22%-a. Ezek alapján az adatok alapján is kijelenthető, hogy nálunk a gyermekekkel járó extra házimunka is a nőkre hárul.
A fizetett munka magában foglalja a foglalkoztatottsági arányt, illetve az alacsony fizetésű nők és férfiak arányát is. Ebben a kategóriában idén 74,8 pontunk lett, tavaly még 76,6 volt. Ez az érték első látásra egészen jó (a 8. hely), de érdemes mélyebben megnézni ezeket az eredményeket. Az alacsonyan fizetett szektorokban dolgozó nők és férfiak aránya hasonló, ugyanakkor a mutató nem tér ki a szektorokra, például a diplomát igénylő egészségügy, oktatás, szociális ellátás területén a nők arányára, ami jelentősen magasabb, mint a férfiaké, szemben például a kétszeres, háromszoros bérrel járó informatikai szakértők között csak 15%-ban vannak nők. Ugyanakkor tény, hogy az építőiparban a fizikai munkát végzők között a férfiak felülreprezentáltak.
Ezt az értéket tehát érdemes az oktatáshoz kapcsolódó kategóriával együtt nézni, amiben 49,9 ponttal hátulról a 7. helyen van Magyarország. Ez a terület a nemek közötti egyenlőtlenségeket méri az iskolai végzettség, az oktatásban és képzésben való részvétel élethosszig tartó szakaszában, valamint a területek közötti szegregáció tekintetében. Ezutóbbi esetében az látható, hogy míg az oktatási, egészségügy, szociális és művészeti területeken végzők 76%-a nő, addig a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai területeken csak 28%-ban szereznek végzettséget.
Mindezek szorosan összefüggenek a pénz kategóriájával, ahol most 78,8 ponttal a középmezőnyben van Magyarország. Többek között új, eddig az EIGE által külön nem publikált adat a nők és férfiak között mért nyugdíjszakadék, ami jelenleg Magyarországon 16%. Illetve új adat "az éves kereset mediánja, a partner keresetének százalékában" is, amiből az látható, hogy a fizetett munkát végző, párkapcsolatban élő férfiak medián éves keresete a partnerük keresetének 150%-át éri el, míg a nőké csak partnerük 70%-át.
Az hatodik kategória a befolyást vagy hatalmat méri, így a nők arányát a döntéshozatal különböző területein például a politikai és gazdasági szférában. Ebben a kategóriában már 10 éve az utolsó helyen áll Magyarország, idén a 100 pontból 12,9-et értünk el. Vagyis nincs más EU-s tagállam, ahol a nők ilyen kevés lehetőséget kapnának arra, hogy részt vegyen a döntéshozatali folyamatokban. Az EU-ban Magyarország az egyetlen, ahol nincs női miniszter, vagyis nálunk 0% az az érték, ami az EU-ban átlagosan 35%. Az országgyűlési képviselők között az arányuk csupán 14%, szemben a 33%-os EU átlaggal. A tőzsdén jegyzett nagyvállalatok döntéshozó testületeiben továbbra is csak 11% a nők aránya (EU: 34%).
Az évente változó tematikus kategória idén a sztereotípiákat mérte. Azt a hiedelmet, hogy a férfi legfontosabb szerepe, hogy a pénzt keressen, a nők 70%-a és a férfiak 72%-a osztja Magyarországon. A nők 68%-a, a férfiak 75%-a gondolja úgy, hogy a férfiak azért keresnek többet, mert az ő munkájuk megterhelőbb. A megkérdezettek 74%-ban gondolják úgy, hogy a férfiak természetüktől adódóan kevésbé kompetensek a házimunka területén. Ezek a legmagasabb értékek közé tartoznak az EU-ban.
Az idei nemek közötti egyenlőség értékek nemcsak a problémákat, hanem azok gyökerét is megmutatják, hiszen a nemi sztereotípiák az egész társadalmi gondolkodást és közbeszédet áthatják. Ennek létezésének és a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés problémájának a tagadása a modern szexizmus egyik alapvető ismérve.
Azok a családpolitikai és gazdasági intézkedések pedig, melyek a nőkkel kizárólag az anyaság mentén hajlandóak számolni, és még ebből a szempontból is csak látszatintézkedések, fenntartják és újratermelik az egyenlőtlenségeket. Ahhoz, hogy végre változást érjünk el, érdemi lépésekre van szükség az egészségügy, a nők elleni erőszak felszámolása, a munkaerőpiac, a döntéshozatal és az oktatás területén is egyaránt, mert itt nemcsak az évente kiszámolt index értékéről van szó, hanem nők millióinak életéről és lehetőségeiről.
Jogaim a munkahelyen felületünk végigkíséri a női munkavállalók életútját az állásinterjútól a nyugdíjig, és gyakorlati tanácsokat ad mindenkinek ahhoz, hogy élni tudjon a jogaival.