Bár az elmúlt évtizedekben a világ számos pontján nagyot léptünk előre a nők önrendelkezési jogának érvényesítése területén, de az abortuszról elsősorban még mindig főleg kiváltságos férfiak politikai és vallási mozgalmai döntenek Amerikától Magyarországig - persze azok bevonása nélkül, akik a következményeket viselik.
A Biztonságos Abortusz Nemzetközi Napjára Magyarországon ismét nagyon aktuálissá és fontossá vált, hogy minél többen és minél határozottabban jelezzük, hogy nem hagyjuk a nők önrendelkezési jogának csorbítását és semmibevételét.
A nők 41%-a él olyan országban, ahol nem juthat biztonságos és legális abortuszhoz, így alapvető emberi jogaitól fosztják meg. Európában Andorrában, Liechtensteinben, Máltán, Monacóban és Lengyelországban még napjainkban is súlyosan korlátozzák a nők önrendelkezési jogát. Andorrában és Máltán egyáltalán nem engedélyezett az abortusz, Liechtensteinben és Lengyelországban pedig csak akkor, ha a nő élete vagy egészsége veszélyben van, illetve ha a terhesség szexuális erőszak következménye. Monacóban a magzat súlyos károsodása esetén is elvégezhető a beavatkozás.
Világosan látszik, hogy az abortusz tiltása vagy súlyos korlátozása életveszélyes és gyakran halálesetekhez vezet. Lengyelországban az elmúlt időszakból több tragikus eset is rámutatott, hogy az uralkodó politikai értékrend vagy a beavatkozás következményeitől való félelem miatt még a fent említett esetekben sem végzik el azonnal a beavatkozást, inkább megvárják a magzat halálát, ami vérmérgezéshez és a nő halálához vezethet. Júniusban Máltán majdnem belehalt egy amerikai turista az abortusztilalomba, mert megtagadták tőle az életmentő eljárást, amit végül Spanyolországban kapott csak meg. Egyértelmű tehát, hogy az orvosokat az életmentésben akadályozza az abortuszt tiltó törvény.
A reproduktív jogokkal és abortusszal foglalkozó Guttmacher Intézet kutatása szerint az abortuszok aránya a potenciálisan érintettek körében 37/1000 fő azokban az országokban, ahol az abortuszt tiltják vagy csak közvetlen életveszély esetén engedélyezik, és 34/1000 fő azokban az országokban, ahol kiterjedtebben hozzáférhető. A két szám között nincs szignifikáns különbség, vagyis az abortusz tiltása vagy szigorítása nem vezet annak csökkenéséhez.
Más következményei azonban vannak:
- Arra kényszeríti a nőket és az abortuszt elvégzőket, hogy titokban, illegálisan, nem biztonságos körülmények között végezzék vagy végeztessék el a beavatkozást, ami gyakran súlyos betegségekhez és nem ritkán halálhoz vezet. A WHO 2022-es tanulmánya szerint évente körülbelül 39 000 nő hal meg így, és több millióan kerülnek kórházba szövődményekkel.
- Még nehezebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a szegénységben élőket, hiszen ők azok, akik nem tudják kifizetni, hogy elutazhassanak oda, ahol biztonságos és legális az abortusz.
- Súlyosan traumatizálja a legtöbb nőt, és megkérdőjelezi a saját testük és életük feletti döntésüket.
Magyarországon a beavatkozást egy többlépcsős eljárás előzi meg, amelynek első lépése a családvédelmi szolgálat felkeresése. Az itt biztosított tanácsadáson kezdetben ugyan az igénylő anonim maradhat, de ahogyan arra a törvény neve is utal, elsődleges szándéka a “magzati élet védelme”, így a legfontosabb cél az abortusz helyett - a terhességmegszakítás veszélyeit, az örökbeadás lehetőségét és a terhességmegszakítás veszélyeit hangsúlyozva - más döntés irányába terelni a nőt.
Ezt követően egy orvosi igazolást kell beszerezni, ami igazolja a terhességet és annak stádiumát. Ezután ismét a családvédelmi szolgálatot kell felkeresni (itt már nem maradhat anonim az igénylő), ahol be kell mutatni az orvosi igazolást. A második tanácsadáson már a beavatkozásról és az azt követően igénybe vehető segítségről kellene információkat kapni, ami azonban a beszámolók alapján sokszor csak hiányosan valósul meg.
Az abortuszt igénylő nők helyzetét ez a folyamat és az ellátórendszerben dolgozók részéről gyakori stigmatizálás és hibáztatás eddig sem tette könnyűvé, a valódi tájékoztatás és támogatás helyett sokszor inkább megkérdőjelezték a döntésüket. Nem meglepő, hogy az abortusz tagállami szabályozását rangsoroló uniós listán az utolsók között van Magyarország, kizárólag Lengyelországot előzi meg (Málta nulla pontot ért el).
Pintér Sándor belügyminiszter két héttel ezelőtti módosítása tovább rontja a helyzetet, még nehezebbé és traumatikusabbá teszi az eljárást. A módosítás kötelezővé tette annak az igazolását is, hogy “az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta”, így a magzati szívműködést, “szívhangot” meghallgattatta vele. Felháborító, hogy a nők emberi jogait alapjaiban érintő módosításról sem az érintetteket, sem a témával foglalkozó szakértőket, szervezeteket nem kérdezték meg (ha nem számítjuk az akkor már évek óta nem működő Bábaszövetséget).
Ez az eljárás egyértelműen szembe megy mindenfajta demokratikus működésmóddal és a magyar társadalom abortusszal kapcsolatos véleményével is ellentétes. A 2022-es adatok alapján a magyar társadalom messze a világátlag (59%) felett támogatja, hogy az abortusz minden vagy a legtöbb esetben legális legyen: a társadalom 70%-a gondolja így, és csak az emberek 14%-a ellenzi. Azt, hogy ez hova vezet, lesz-e további szigorítás, egyelőre nem tudjuk, de mindenképpen aggodalomra ad okot – az is, ami, és az is, ahogyan történt.
Az EU országok között jelenleg Magyarországon az egyik legmagasabb az abortusz aránya. Ennek csökkentése azonban nem tiltással és további korlátozásokkal érhető el. Már önmagában az is szomorú, ha egy országban a gyermekvállalás kapcsán felmerül a kényszerítő eszközök alkalmazása ahelyett, hogy olyan társadalmi, gazdasági és politikai körülményeket teremtenének a döntéshozók, amelyek között az tudatos és tervezett döntés következménye lehet.
Első lépésben tehát a tudatos gyermekvállalás lehetőségének biztosítására lenne szükség, aminek alapvető feltétele a fogamzásgátlás széles körű elérhetőségének növelése mellett a szexuális oktatás, ami Magyarországon a propagandatörvény elfogadásával szinte teljesen ellehetetlenült. A tényeken és korszerű ismereteken alapuló szexuális nevelés lehetne az egyik leghatékonyabb fegyver a szexuális úton terjedő fertőzések és a nem kívánt terhesség megelőzésére.
A gyermekvállaláshoz megfelelő társadalmi alapokat nyújthatna, ha a politikusok, élükön a kormánnyal és a köztársasági elnökkel, arra törekednének, hogy az EU-ban szinte példátlan mértékben uralkodó hagyományos és elnyomó nemi szerepekkel kapcsolatos társadalmi elképzeléseket és berögződéseket felülírják. A magyarok 78%-a szerint a nők elsődleges feladata a családjukról és otthonukról való gondoskodás, ez pedig alapjaiban befolyásolja a nők életútját már a születésüktől kezdve, és lehetőségek helyett kijelölt életutakat tesz csupán elérhetővé a számukra.
A gyermekvállalás gazdasági alapjain is bőven lehetne még erősíteni. Magyarországon a három gyermeket, illetve a gyermekeiket egyedül nevelők – akiknek több mint 85%-uk nő – havi jövedelme jelentősen elmarad az átlagtól, így a szegénységnek fogokozottan kitett csoportokról beszélünk. A nők fizetése átlagosan 17-18%-kal kevesebb, mint a férfiaké, emellett a láthatatlan, fizetetlen munka rájuk nehezedő terhe miatt nagyobb eséllyel esnek ki a munkaerőpiacról, illetve jelentősen nagyobb arányban kénytelenek részmunkaidőben dolgozni, ami tovább csökkenti bevételüket és szakmai lehetőségeiket.
A probléma rendszerszintű kezelésének esélyét csökkenti, hogy Magyarország az EU országai között 2015 óta az utolsó helyen áll a Nemek Közötti Egyenlőség Index hatalmi kategóriájában, amely a nők arányát méri a politikai, gazdasági és társadalmi döntéshozatali pozíciókban. Ez rámutat arra a felháborító tényre, hogy a nőket érintő kérdésekben is férfiak döntenek.
Jó lenne, ha a kormány célja – a tájékoztatás köntösébe bújtatva – a nők stigmatizálása, megalázása és traumatizálása helyett a valódi és átfogó információátadás, a szexuális oktatás beengedése az iskolákba és a nők rendszerszintű hátrányos megkülönböztetésének felszámolása lenne.
Találkozzunk ma este 6-kor a Parlamentnél, hogy a Patent vezetésével közösen tiltakozzunk az abortusz szigorítása ellen, és fellépjünk a nőket megillető jogokért!