Egy hónapja, június 24-én az amerikai Legfelsőbb Bíróság közel ötven évvel vetette vissza a nők önrendelkezéshez való jogát. Az 1973-as Roe kontra Wade ítélet eltörlésével megszüntette az abortuszhoz való alkotmányos jog szövetségi védelmét az Egyesült Államokban.
A döntéssel a biztonságos terhességmegszakításhoz való hozzáférést és annak szabályozását az egyes államok döntési körébe helyezte, vagyis nők millióit tették ki annak, hogy jelentős költségek árán egy másik államba történő utazással juthassanak csak hozzá a beavatkozáshoz, vagy ami még rosszabb, veszélyes körülmények között, illegálisan kényszerüljenek azt elvégez(tet)ni.
Évente 73 millió abortuszt végeznek világszerte, ezzel a leggyakrabban alkalmazott nőgyógyászati beavatkozásnak számít, az esetek több mint 60%-ában az oka nemkívánt terhességhez vezethető vissza. Az abortuszok körülbelül 45%-a nem tekinthető biztonságosnak, ami az esetek 5-13%-ban a nő halálához vezet.
Abortusz nálunk
Magyarországon 1956 óta végezhető szélesebb körben legálisan abortusz, amit a Ratkó-korszak kényszerített népességnövekedési stratégiája előzött meg. Ez a periódus az abortusz tilalma mellett a gyermektelenségi adó – azokra a fizetéssel rendelkezők 20 és 50 év közötti férfiak és 20 és 45 év közötti nőkre vonatkozott, akiknek nem volt gyermekük – bevezetésével (sok egyéb más jogtiprás mellett) írta be magát a magyar történelem súlyosan jogsértő korszakai közé.
A tiltás következtében az illegális abortuszok száma egyes becslések szerint az évi százezres nagyságrendet is elérte. A terhességmegszakítás legalizálása után ugyan a helyzet javult, de a rendszer továbbra is megnehezítette annak igénylését az 1047/1956. számú minisztertanácsi határozattal, amely alapján a nőknek az abortusz bizottság előtt kellett megindokolniuk a döntésüket. A bizottság a helyi tanács főorvosa és a tanács által megbízott két másik személyből állt, és a beszámolók szerint rettenetesen megalázó helyzetbe hozta a nőket.
Bár az abortuszok száma hazánkban közel két évtizede csökkenő tendenciát mutat, a 2021-es szám az 1990-esnek kevesebb mint negyede, ez még mindig 21 907 megszakított terhességet jelentett. 2019-ben az EU-tagállamok közül Magyarországon volt a harmadik legmagasabb az abortuszráta. A 2016-os KSH kimutatások szerint az esetek 41-42%-ban már korábban szülő nők szakítják meg terhességüket és jelentős arányban vannak azok, akik életük során több alkalommal. Az első beavatkozáson átesők több mint 70%-a 25 év alatti, akiknek közel 40%-a tizenéves volt.
Az abortusz jogi szabályozása
Jelenleg Magyarországon terhességmegszakítást igényelhetnek a magyar lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok és az Európai Gazdasági Térség bejelentett lakóhellyel rendelkező polgárai. Mellettük még a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárok is, illetve, akik több mint 2 hónapja tartózkodnak az ország területén érvényes tartózkodási engedéllyel. Végül a menekült státusz elismerését kérelmezők, illetve, akiket a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, és azok, akik az ország területéről nem utasíthatók ki, irányíthatók vissza.
Az 1992. évi törvény alapján jelenleg Magyarországon négy okra hivatkozva lehet terhességmegszakítást igénybe venni.
Ha a terhesség veszélyezteti a nő életét, illetve egészségi állapotát, ha a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved, ha a terhesség bűncselekmény következménye vagy annak alapos gyanúja áll fenn, ha nő életében súlyos válsághelyzet alakult ki, ami a törvény szerint olyan “súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz”.
Ezekre hivatkozva a terhesség 12. hetéig végeztethető abortusz, aminek határideje a 18. hétig tolódik ki, ha a terhes nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, illetve, ha terhességét neki fel nem róható egészségi ok vagy orvosi tévedés miatt nem ismerték fel korábban.
Ha legalább 50% az esélye annak, hogy a magzat genetikai okok vagy környezeti hatás következtében károsodott, az eljárás a 20. hétig elvégezhető. Az időkorlátozást figyelmen kívül kell hagyni, ha a terhes nő élete veszélybe kerül, illetve, ha a magzat a születését követően az élettel összeegyeztethetetlen rendellenességben szenvedne.
Az abortuszt megelőző folyamat
A súlyos válsághelyzetre való hivatkozás esetén az abortuszt megelőző folyamat 3 lépésből áll. Az első lépés a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való megjelenés, ami ekkor még lehet anonim és nem igényli a terhesség igazolását. Ez egy tájékoztatást foglal magában a magzat megtartásával igényelhető lelki és anyagi támogatásokról, az örökbeadás lehetőségéről és a terhességmegszakítás veszélyeiről. Ezt követi az orvos felkeresése, melyen megállapítják és írásban is igazolják a terhességet.
A harmadik lépésben ezzel az igazolással kell visszamenni a családvédelmi szolgálathoz, ahol már az anonimitás lehetősége nem áll fenn és a témája konkrétan a terhesség megszakítására való jogosultság, az eljárás folyamata, a későbbi potenciálisan igénybevehető segítség. Ezt követően 8 napon belül fel kell keresni a kiválasztott egészségügyi intézményt, ahol egy újabb vizsgálatot követően – ha nem találnak kizáró okot – elvégzik a beavatkozást, aminek jelenlegi díja, bizonyos kedvezményezett esetektől eltekintve (pl. szociális támogatás) 41.667 forint.
A PATENT Egyesület 2014 tavaszán kutatást folytatott a terhességmegszakítás előfeltételeként törvényileg előírt védőnői tanácsadásokról, az annak során tapasztalt méltóságot vagy érzelmi állapotot veszélyeztető, sértő megnyilvánulások, jogsértések előfordulásáról.
A tanulmány alapján kirajzolódott, hogy a nők abortusszal kapcsolatos döntését ezek a kötelező találkozások az esetek döntő többségében nem befolyásolják, ugyanakkor a családsegítő részéről nyílt vagy bújtatott formában érkező hibáztatás komoly traumákhoz vezethet. Emellett már önmagában a tanácsadás szükségessége magában hordozza a nők döntésének és annak legitimitásának megkérdőjelezését.
A vizsgálatban résztvevők fele nem kapta meg az előírásokban lefektetett szükséges információkat ugyanakkor 13%-uk hibáztatást, érzelmi nyomásgyakorlást tapasztalt. A szervezet hangsúlyozza, hogy ezek a számok feltételezhetően jelentősen magasabbak, azonban a nők sokszor ezeket a jogsértéseket “jogosnak” vagy “megérdemeltnek” veszik, illetve érzelmileg kiszolgáltatott helyzetük miatt nem nagyon beszélnek azokról.
Milyen formában érhető el az abortusz Magyarországon?
Jelenleg Magyarországon az abortusz műtéti úton vehető igénybe, ami egy körülbelül 15 perces beavatkozás, amely során az embriót és a méhlepényt (általában) vákuum segítségével távolítják el, ezt nevezik vákuum-aspirációs eljárásnak.
Emellett létezik más típusú eljárás is, például az abortusztabletta, ami nem összekeverendő a 72, illetve 120 órás eseményutáni tablettával, ami a terhesség kialakulását, így a petesejt beágyazódását vagy magát az ovulációt akadályozza meg. Az abortusztabletta már 2005-ben felkerült az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapvető fontosságú gyógyszereket tartalmazó listájára.
A nyolcvanas években megalkotott módszer két gyógyszer (Mifepristone és Misoprostol) együttes hatásán alapszik. Az első gyógyszer a progeszterontermelést blokkolja, míg a második méhösszehúzódásokat, így egyfajta spontán vetéléshez hasonlót idéz elő. A gyógyszer orvosi felügyelettel alkalmazható, kb. az esetek 94-96%-ban hatékony a terhesség 8-9. hetéig.
A módszert 2012-ben ugyan regisztrálták Magyarországon, és két évvel később kiderült, hogy Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) döntése szerint is biztonságos, mégis az államtitkárság közleménye szerint "a kockázatok továbbra is vita tárgyát képzik", emiatt nem alkalmazható Magyarországon. Így azok, akik nem műtéti eljárás útján akarnak abortuszt igénybe venni, kénytelenek elutazni olyan EU tagállamokba, ahol az engedélyezett, például Ausztriába, Franciaországba, Svédországba, Németországba vagy Spanyolországba, ahol az esetek 50-70-ában választják ezt a megoldást.
A magyar szabályozás miatt az abortusztabletta így csak azok számára érhető el, akik nemcsak az útiköltséget (és az ezzel járó munkahelyi kiesést) tudják kifizetni, hanem magát az eljárási díjat is, ami jelenleg a terhesség 10. hetéig általában 560 euró, hozzávetőleg 223 ezer forint. Ezek a tények rávilágítanak arra, hogy még mindig elmondható, hogy Magyarországon legális az abortusz, ugyanakkor korlátozások között, kötelező családvédelmi tanácsadásokhoz kötve és kizárólag műtéti formában.
A támogató és valóban tájékoztató rendszer mellett a prevenció is nagyon fontos lenne, ami azonban a homofób és transzfób propagandatörvény miatt szinte teljesen ellehetetlenült. A WHO kutatásai azt mutatják, hogy a tizenévesek szülési aránya sokkal magasabb azokban az országokban, mint például Bulgária és Grúzia, ahol nincsenek kötelező átfogó szexuális oktatási programok. A korai terhesség pedig amellett, hogy rendkívül veszélyes a fiatal lányok egészségére, komoly korlátokat is szab az oktatásban való részvételüknek, aminek élethossziglani negatív következményei (például a szegénységnek való fokozott kitettség) vannak.
A Roe kontra Wade eltörlése rámutat arra, hogy milyen ingatag lábakon állnak a nők nehezen kivívott jogai azokban a társadalmakban, amelyek alapvetően még mindig patriarchális berendezkedésen alapszanak. Pontosan ezért is igyekszik az Európai Parlament minél gyorsabban olyan intézkedéseket bevezetni, amik nagyobb mértékben biztosíthatják a nők önrendelkezési jogát. Az Európai Parlament július 7-i döntése alapján 324 igen és 155 nem szavazattal, illetve 38 tartózkodással jóváhagyott határozata felhívást tartalmaz arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában alapvető jogként rögzítsék az abortuszhoz való jogot.
Nem hagyhatjuk, hogy a nők nehezen kivívott jogait újra és újra elvegyék tőlük. Ne engedjük, hogy olyan társadalmi értékek váljanak uralkodóvá, amelyek a nőket semmibe veszik! Álljunk ki egymásért, a nők jogaiért, írd alá a petíciónkat!