Hiába vártuk a 10 napos apasági szabadságot, az erre vonatkozó uniós irányelv átültetését az Országgyűlés nem teljesítette a tegnapi határidőig.
Egyelőre tehát marad az 5 napos (ikrek esetében 7) szabadság, amivel Magyarország az egyik legkevésbé támogató környezetet biztosítja az apák számára az EU-ban.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája szerint a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatásban a munkavégzésben és a díjazásban is biztosítani kell. Emellett arra is kitér, hogy mindenkinek joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik vagy örökbefogad.
Ennek megvalósítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács 2019. június 20-i irányelve alapján a tagállamoknak 2022. augusztus 2-ig kellett bevezetniük az apának (vagy a vele egyenjogú társszülőnek) járó minimum 10 munkanapos szabadságot.
Az irányelv a díjazás kapcsán előírja, hogy minimum olyan jövedelmet kell erre az időszakra biztosítani, amit az érintett munkavállaló egészségügyi szabadság miatt kapna. Az erre való jogosultságot a tagállamok maximum a gyermek születését megelőző 6 hónapnyi foglalkoztatásban töltött időhöz köthetik, többhöz nem. Magához a szabadsághoz való jog azonban minden apát megillett a munkában töltött idő tartamától és a családi állapottól függetlenül.
Az irányelv az apaszabadságon túl azt is előírja, hogy
- minden munkavállaló a gyermek nyolcadik életévéig jogosult minimum négy hónap szülői szabadságra, amiből két hónap nem ruházható át;
- évente minimum öt munkanapos gondozói szabadságot kell biztosítani azok számára, akik súlyosan beteg vagy gondozásra szoruló családtagot látnak el és
- a nyolc év alatti gyermeket nevelők számára lehetővé kell tenni, hogy igényeljék a rugalmas munkaidőben történő munkavégzést.
Apaszabadság az EU-ban és Magyarországon
Magyarország az anyáknak járó szülési és az azt követő szülői szabadságok területén uniós szinten élen jár, az apáknak biztosított gyermek születését követő szabadság tekintetében azonban a legutolsók között vagyunk.
Az Európai Parlament adatai alapján jelenleg Spanyolország biztosítja a leghosszabb apaszabadságot, 16 hetet teljes fizetés mellett. A listán utánuk következik Finnország, és Hollandia 11 illetve 5 héttel. Ausztria, Észtország, Franciaország, Litvánia, Szlovénia és Portugália egy hónap szabadságot és 80-100%-os fizetést ad ebben az időszakban.
Az irányelvben meghatározott 10 napot már Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Írország, Belgium, Luxemburg, Lengyelország és Olaszország is bevezette, illetve Málta is tervezi. A lista végén áll Magyarország és Románia 5 munkanappal. A szlovák és horvát törvények ebben a tekintetben nem térnek ki az apákra.
Németországban összesen 3 évig maradhatnak otthon a szülők szülői szabadságon. Ebből 14 hónapot kaphatnak szülési szabadság címen, amiből az egyik szülő maximum 12 hónapot használhat fel. Ahhoz, hogy megkapják a teljes időszakot, a másik szülőnek is otthon kell töltenie 2 hónapot.
Svédországban mindkét szülő 240-240 nap, vagyis összesen 480 nap fizetett szülői szabadságra jogosult, amiből 90 nap nem átruházható. Itt az apák a fizetett szülői szabadságban részesülők 30%-át teszik ki.
Gyermekgondozás Magyarországon
2018-ig Magyarországon összesen kb. 2 millió ember vette igénybe a gyermekgondozási távollétet, 98%-uk nő volt. Ennek azonban nem lenne muszáj így lennie, bár a CSED-et (a szülés után járó 24 hét szabadság, amiből 4 hét a szülés előtt is kivehető) csak az anya, de GYED-et (a gyermek kétéves, ikreknél 3 éves korig járó gyermekgondozási díj), a GYES-t (a GYED utáni gyermekgondozást segítő ellátás hároméves korig, ikrek esetében a tanköteles korig jár) és GYET-et (a három vagy több gyermeket nevelőknek jár a legfiatalabb gyermek 3. életévétől a 8-ig) az apák is igénybe vehetik.
Az anyáknak biztosított szülési szabadság tekintetében Magyarország jól áll, a csúcstartó Bulgáriát azonban nem előzi meg, ahol összesen 58 hét 90%-ban fizetett szabadságot biztosítanak. Időben kimagasló, pénzben kevésbé bőkezű támogatásra számíthatnak az anyák Írországban, ahol 42 hét szülési szabadságból csak 26 hét fizetett.
Magyarországhoz hasonló ideig 70-100%-os támogatást nyújt Csehország és Horvátország (28-24 hét) illetve Szlovákia (34 hét). Portugáliában, Spanyolországban és Ausztriában ugyan csak hozzávetőleg 16-17 hétre jogosultak az anyák, de ez idő alatt fizetésük 100%-át megkapják.
Magyarországon a gyermekgondozási távollétet (annak minden felsorolt típusát) szinte kizárólag a nők veszik igénybe. Ez amellett, hogy a férfiakat megfosztja attól, hogy gyermekeik életében és érzelmi fejlődésében részt vegyenek, a nőket anyagi kiszolgáltatottságba sodorja.
Ez tehát a nők gyermekgondozásból kivett fokozott szerepét eredményezi. 2016-ban a 18 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő 25 és 49 év közötti magyar nők 89%-a látott el napi szintű gyermekgondozási feladatokat, a férfiaknak csak 70%-a.
Mi az oka és hova vezet?
Abban, hogy a gondozási feladatok Magyarországon elsősorban a nőkre hárulnak, sajnos nincs semmi meglepő az uralkodó tradicionális nemi normák és szerepek fényében. Az Eurobarometer 2017-es felmérése alapján a magyarok közel 80%-a szerint a nők elsődleges feladata, hogy gondoskodjanak a családjukról és otthonukról, míg a férfiaké, hogy pénzt keressenek. Ezzel az EU egyik legtradicionálisabb családmodelljében gondolkodó ország vagyunk 2-3%-os eltéréssel Bulgária után (az EU átlag kb. 43-44% volt).
Még azokban a családokban is, ahol más értékrend uralkodik, a végeredmény sokszor hasonló. Mivel a nők átlagosan kevesebbet keresnek, gyakran anyagi okok miatt az anya marad otthon. Ez csak tovább ront a helyzeten, mert így a nők a szülést követően huzamosabb ideig, akár éveken keresztül is távol maradnak – 95%-uk egy évnél tovább – a fizetett munkától és elesnek a szakmai fejlődés, előléptetés, kapcsolatépítés és fizetésemelés lehetőségétől.
Ha ezt az időszakot további egy vagy két gyermek vállalása meghosszabbítja, a karrierjük nemcsak elakad, gyakran teljesen meg is szűnik. Az uniós statisztikák szerint míg a gyermektelen nők 65%-a rendelkezik munkaviszonnyal, addig a három vagy több gyermekeseknek már csak az 55%-a.
Vannak, akik áthidaló megoldásként a részmunkaidős álláslehetőséget választják. Magyarországon uniós viszonylatban a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya alacsony, azonban több mint 65%-uk nő. Ez azt jelenti, hogy a fizetésük jelentősen elmarad a teljes állásban foglalkoztatottakétól és a szakmai fejélődési lehetőségeik is sokkal kedvezőtlenebbek, ami megint csak hozzájárul a nemek között tátongó több mint 17%-os bérszakadékhoz.
Nehéz nem észrevenni az ördögi kört. A kiindulópontot a tradicionális nemi szerepfelfogás jelenti, ami miatt eleve kevesebbet keresnek a nők, így ők maradnak otthon a gyermekekkel, ami miatt – ha egyáltalán vissza tudnak térni a munkaerőpiacra, később is kevesebbet fognak keresni és a nyugdíjuk is kevesebb lesz.
Az egyszülős családok esetében még rosszabb a helyzet, a legutóbbi 2011-es népszámlálási adatok szerint 87%-ukban, vagyis összesen közel 470 ezer családban kizárólag az anya látja el a szülői feladatokat. A KSH adatai szerint2019-ben a három vagy annál több gyermeket nevelők után a legalacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel az egyszülős háztartások rendelkeztek, 18,3%-kal maradtak el az országos átlagtól.
Mit teszünk?
A fent írtak célja nem az, hogy értékeket fogalmazzon meg a gyermekgondozás és az otthonmaradás gyakran megosztó témájával kapcsolatban, kizárólag arra szorítkozik, hogy rámutasson annak egzisztenciális következményeire. Fontos, hogy ezeket ne hagyjuk figyelmen kívül, ahogyan a családi életben való nagyobb szerepvállalás pozitív hozadékát sem, így a gyermekkel való mélyebb kötődés és kapcsolatépítés lehetőségét.
A 10 napos apaszabadság és annak társadalmi szinten történő népszerűsítése egy fontos első lépése lenne annak, hogy lehetőségeket teremtsünk a nők számára a stabil(abb) anyagi háttér megteremtésére, a férfiaknak pedig a gyermekkel való mélyebb kötődés és kapcsolat kialakítására.
Óriási kár, hogy a magát “családbarátként" reklámozó kormány nem tett eleget időben az uniós előírásoknak, és ezt a lépést nem tette meg.
Így most nekünk kell felszólalnunk és kikényszerítenünk, hogy Magyarországon a családvállalás kapcsán lehetőségek és ne előre kijelölt életutak legyenek.
Kampányt indítunk, hogy az apáknak lehetőségük legyen legalább 10 napra otthon maradni a gyermekükkel annak születése után, és ezzel is javítsunk a gyermeket nevelők helyzetén.
Írd alá a petíciót, ha velünk együtt egy olyan országban akarsz élni, ahol senkinek sem kell választania a családja és a megélhetése között.