Halászlé, bejgli, idegösszeomlás

Bár az elmúlt években egyre többször esik szó azokról, akik a meghitt családi pillanatokat a fizetett munka és a fizetetlen otthoni munka mellett harmadik műszakban megteremtik, még mindig sokszor elhangzik, hogy „szerencsés” az a nő, akinek férfi partnere „segít” karácsonykor. Már önmagában a „szerencse” és a „segítség” szavak használata mutatja, hogy mennyire mélyen tettük magunkévá azokat a nemi szerepeket és normákat, amelyek előírják, hogy nemünk alapján milyennek kellene lennünk.

A gyermekgondozási és háztartási munkák a társadalmak többségében már koragyermekkorban a nőkhöz rendelt feladatokként jelennek meg, és testet öltenek a lányoknak választott babák, apró vasalódeszkák és játékporszívók formájában. Lehetővé teszik, hogy imitálják az otthon vagy a tévében látott mintákat, így szinte észrevétlenül ivódnak be generációról generációra a nemi szerepekre vonatkozó mintázatok a társadalmunkba. A Cambridge Egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint a kor előrehaladtával, vagyis a nemi normák és szerepek fokozatos elsajátításával, a lányok egyre inkább preferálják a „lányosnak” tartott játékokat, míg a fiúk a „fiúsakat”, a különbség tehát az idő előrehaladtával nagyobb lesz.

Az ünnepi láthatatlan munka azonban nem kizárólag takarítást, főzést és mosást jelent. Arlie Hochschild szociológus 1979-ben hívta fel a figyelmet az érzelmi munka szerepére, amely a fizetett munka területe mellett a fizetetlen munkára is kitér, és magában foglalja a gondoskodást, gyermeknevelést, a születésnapok észben tartását és a családi konfliktusok elsimítását, amire gyakran alkalmazott eszköz a bocsánatkérés. Ahogyan több tanulmány is rámutatott már, a nők jóval többször kérnek bocsánatot, mint a férfiak, és többször észlelik a viselkedésüket sértőnek. Ez többek között ugyancsak a szocializációs folyamatokhoz vezethető vissza.

Az érzelmi munka részét képezi a napi több órányi kognitív láthatatlan munka is. A Harvard kutatóinak 2019-ben közzétett tanulmányában a nők arról számoltak be, hogy több kognitív munkát végeznek otthon, mint férfi partnereik, ezek a feladatok elsősorban az igények, az elvégzendő feladatok „előrejelzése”, például annak az észben tartása, hogy a karácsonyi műsorra a gyereknek verset kell tanulnia.

Ehhez társul az ehhez szükséges információk észben tartása (melyik vers, mikorra, honnan lehet megszerezni), a döntések meghozatala (mi maradjon ki a heti programból a verstanulás miatt) és végül az utánkövetés is (milyen volt a karácsonyi műsor utóhangja, milyen fejlesztendő készségekre derült fény stb.). A különbség különösen magas az előrejelzés és a monitorozás esetében, legkisebb pedig a döntéshozatalban, ami tükrözi a nyilvános szféra (így például a munkaerőpiac és politika) területét.

A YouGov brit piackutató és adatelemző cég a karácsonyhoz kapcsolódó feladatok elosztását külön-külön vizsgálta kezdve a képeslapok elküldésével, az ajándékok és a karácsonyfa megvásárlásával, a dekorálással egészen az ünnepi vacsora elkészítéséig.

Az eredmények szerint míg a képeslapokat és üzeneteket a nők 69%-a intézi, addig a férfiaknak csak a 12%-a. Az ajándékok megvásárlásánál is hasonló a helyzet 61% és 8%. Ahogy az ünnepi menü esetében is: a nők több mint a fele vásárol be és főz, míg a férfiaknak csak 13-17%-a teszi ugyanezt meg. A kutatásban megnevezett tíz terület közül csak a mosogatás esetében mondták minimálisan magasabb arányban a brit férfiak, hogy ez az ő feladatuk.

Magyarország a láthatatlan munka tekintetében kimagaslóan nehezített pálya a nők számára. Egy 2017-es EU-s kutatás szerint nálunk a túlnyomó többség (közel 80%) szerint a nők elsődleges feladata az otthoni fizetetlen és láthatatlan munkákhoz kapcsolódik. Ezzel az értékkel a magyarok majdnem kétszer akkora arányban képviselik ezt a nézőpontot, mint az uniós átlag.

Ez az értékrend megteremti az alapját annak, hogy az EU-s felmérések szerint Magyarországon míg a nők 56% főz vagy végez más típusú házimunkát naponta, addig a férfiaknak csak a 14%-a. Ennek egyik hosszú távú gazdasági következménye, hogy a nők még mindig átlagosan több mint 17%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak (nemek közötti bérszakadék). Ez anyagi kiszolgáltatottsághoz vezet, amelynek számtalan további szociális, gazdasági és mentális kárt okoz.

Az ünnepi időszakban a pénzügyi nehézségek, az érzelmi munka, a rokonok elvárásainak és a társadalmi kötelezettségeknek való megfelelés sokakat nyomaszt. A kilencvenes évek óta több kutatás is bizonyította, hogy az ünnepeket követően megnövekednek a szorongásos tünetek, az elégedetlenség, a depresszió. Amellett, hogy idén a szokásosnál is nagyobb probléma lesz sokaknak, hogyan fogják kifűteni a lakást és hogyan lesz vacsora az asztalon, a láthatatlan munka súlya és szerepe ettől még nem törpül el, sőt mindezek a nehézségek csak tovább növelik a jelentős frusztrációt.

Az ünnepek alatt (is) figyeljünk oda, hogy milyen mintákat adunk át a fiatalabb generációnak, a meglévő mintákat pedig írjuk felül, mert a nagymama bejglijének a receptjét nemcsak a nők tudják értelmezni. Végül a „szerencsés segítség” helyet mindenki egyenlő arányban vegye ki a részét az ünnepi hangulat megteremtéséből, mert ez nem a nők feladata.

Kellemes ünnepeket és egyenlőbb új évet kívánunk mindenkinek!