A bírósági elnökök jelenleg szinte korlátlanul, magáncélra is használhatják a hivatali autóikat. Azontúl, hogy ez a juttatás egy újabb eszköz lehet a bírósági igazgatás vezetőjének a kezében az elnökök lojalitásának a biztosítására, a bírák önkormányzati szerve szerint nem is adhatna ilyen juttatást.
A bírák önkormányzati szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT) októberi ülésén elfogadott egy döntést, amiben felkérte Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, hogy fontolja meg az ítélőtáblai és törvényszéki elnökök magáncélú hivatali gépkocsihasználatának a megszüntetését. A bírák szerint Senyei törvényellenesen jutalmazza a vezetőket, és ezzel jogosulatlan előnyben részesíti őket.
Törvényszéki és ítélőtáblai elnökök
Az OBH elnöke – akit a parlament választ – nevezi ki és ellenőrzi a törvényszékek és az ítélőtáblák vezetőit, azaz elnökeit. A törvényszék a bírósági szervezetrendszerben alulról a második, az ítélőtábla a harmadik szint. A bírósági vezetők, különösen az elnökök jelentős befolyással vannak a bírák kiválasztására, karrierjére és értékelésére. Ezenfelül fontos szerepük van az ügyelosztás tekintetében is, amely révén befolyásolhatják a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését.
Ahogy egy korábbi kutatási jelentésünkben bemutattuk, a bíróságokon egy modern kori „hűbérrendszer” alakult ki. Az OBH elnöke igazgatási módszerekkel (például a költségvetések, kinevezések és fegyelmik révén) a bírósági elnökökön keresztül irányítani tudja az ítélőtáblákat és a törvényszékeket, míg ezek a járásbírósági elnökökön keresztül a járásbíróságokat, a járásbírósági elnökök pedig a járásbírósági egyéb vezetőket. Attól a bírótól pedig, aki karriert szeretne csinálni, elvárják, hogy támogassa a helyi vezetést.
Az elnöki autók
Az ítélőtáblai és törvényszéki elnököknek tehát meghatározó szerepük van az igazgatáson keresztül az összes bíróra. Az OBH elnöke pedig tavaly óta külön „megjutalmazza” őket azzal, hogy csak részükre lehetővé tette azt, hogy korlátlanul, a bíróság költségvetése terhére használhassák hivatali kocsijukat. Nem csak hivatali célra vagy munkába járásra, de magánhasználatra is, belföldi forgalomban évente 15000 km futásteljesítményig.
Az elnökök egyébként a magyar átlaghoz képest jól keresnek, a bírói alapbér idén bruttó 566.660 forint, amit a bírói életpálya elején 1,25-tel, a végén 2,10-zel kell megszorozni. A törvényszéki elnök ehhez még havi plusz 680.000 Ft-ot, az ítélőtábla elnöke 849.900 Ft-ot kap vezetői pótlékként. Ez azt jelenti, hogy egy 15 éves tapasztalattal rendelkező ítélőtáblai elnöknek kb. 1,8 millió a havi bruttó fizetése, és bónuszként szinte korlátlanul használhatják a hivatali autójukat. Az OBT azért is kifogásolta októberben – immár másodjára – ezt a szabályozást, mert szerintük a vezetői pótlék van kifejezetten arra, hogy a vezetőket a vezetői munkájukért kompenzálják. Azt is mondták korábban, hogy a vezetői pótlék mértéke is eltúlzott, és inkább az ítélkező bírák fizetését kellene jobban megemelni.
Bár az OBT nyomására tavaly óta elvileg már nem jár sofőr a céges autó mellé, a bírák információi szerint a gyakorlatban fennmaradt mégis, még a magánutazásokra is. Ez pedig szerintük „felháborodást és visszatetszést kelt a bírói karban”.
Az aránytalanság ott a legszembetűnőbb, hogy míg a kocsival munkába járást az elnökök esetében teljes mértékben állja a költségvetés, addig a bírók csak 15 Ft/km (!) költségtérítésre jogosultak. Számoljunk kicsit.
Egy bíró és egy ügyvéd 100 km-et mennek az egyaránt 7 litert fogyasztó autóikkal hivatalos ügyben. Erre az útra az ügyvéd (a NAV üzemanyag-elszámolási rendszerét alkalmazva) 481 Ft/liter, összesen 3367 forint költségtérítést, míg a bíró 1500 forintot kap.
A Kúria elnöke ebben az ügyben is az OBH elnöke mellé állt. Varga Zs. András szerint az OBH elnökének van hatásköre egy ilyen szabályozás meghozására, mert az Országos Bírósági Hivatal elnöke „a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét normatív utasításban szabályozhatja”. Az OBT többi tagja azzal érvelt, hogy a törvény a bírósági elnököknek nem ad mást csak a vezetői pótlékot, és bár az OBH elnöke valóban adhat béren kívüli juttatást, de ezt csak bírónak adhatja, és nem kivételezhet a bírósági vezetőkkel.
Az ülésen elhangzott a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) álláspontja is, amely szerint a bírák képviseleti szerve azért nem támogatta ezt a szabályozást, mert azt törvényellenesen nem egyeztették az érdekképviseleti szervezetekkel, például velük.
A bírósági vezetőknek adott jutalmakkal már korábban is foglalkozni akart az OBT, amelynek a feladata éppen az OBH elnökének a felügyelete lenne. Azonban amikor az OBT vizsgálni szerette volna, hogy mi alapján és mennyi jutalmat osztott ki az OBH elnöke az általa kinevezett bírósági vezetőknek, Senyei György megtagadta, hogy válaszoljon a kérdéseikre. Mint annyi más esetben, az OBT ebben az esetben sem tudta kikényszeríteni az információk kiadását, csak „jelzéssel” tudott élni, ami a legerősebb eszköz az OBT kezében. Igen, pont olyan erős, mint amilyennek hangzik.
És miért fontos az nekünk, hogy mennyit keresnek a bírósági elnökök, és milyen gépkocsihasználat illeti meg őket? Nagyon is fontos, mert – ahogy a fentiekben is utaltunk rá – erős jogosítványaik vannak annak eldöntésében, kiből lehetnek bírók, kik kerülhetnek magasabb bíróságra, hogy a peres ügyeket hogyan osztják szét a bíróságokon, és hogy a bíróságon belül milyen munkafeltételeik vannak a bíróknak.
Ahogy a Schadl–Völner ügyben Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke állítólag fogalmazott: ő „visszavonhatja [egy bíró] csoportvezetői megbízását, illetőleg el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén”. Ez az eset is nagy felzúdulást keltett bírói körökben, azonban az OBH elnöke az ügyben indított vizsgálat eredményét titkosította.
Nem elsősorban az anyagi vonzatai miatt érdekes, hogy korlátlanul használhatják-e a hivatali kocsit magáncéljaikra a törvényszéki és ítélőtáblai elnökök. Az ennél sokkal fontosabb, hogy az ilyen típusú jutalmazásokkal nagyban megnő annak az esélye, hogy a bírósági igazgatás mindenkori vezetője bebiztosítja a felsőbb bíróságok vezetőinek lojalitását, és rajtuk keresztül, ha akar, akár befolyást is gyakorolhat a bíróságok működésére.
A másik fontos tanulság (megint) az, hogy egészen addig, ameddig a felügyelt hivatal vezetője (OBH) dönti el, hogy a felügyeletét ellátó tanács (OBT) mit vizsgálhat és mihez van joga, addig nem lehetünk nyugodtak a bíróságok függetlenségével kapcsolatban.