2010 óta a kormánypártok több ízben tettek lépéseket a bíróságok feletti ellenőrzés megszerzésére: a bírák kényszernyugdíjazása, az Alkotmánybíróság elfoglalása, Baka András volt főbíró politikai okokból történő elmozdítása, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal volt elnökének kísérlete a bíróságok kézi vezérlésére és a közigazgatási bíróságok felállításának elvetélt ötlete – csak néhány példa az elmúlt évekből.
Azonban bármennyire is sok próbálkozás volt, a kormánynak eddig még nem sikerült teljes mértékben felszámolni a bíróságok függetlenségét. Azonban láthatóan nem adják fel.
2021-ben Varga Zs. András megkezdte főbírói tevékenységét, és ezzel megnyílt a lehetőség a Kúria feletti egyre nagyobb hatalomátvételre. Az elmúlt pár évben a Kúria vezetőinek a kinevezésével, a bíróság jogköreinek kiszélesítésével és a bíróságok részére adott kötelező iránymutatásokkal próbálja a politika szorosabb ellenőrzés alá vonni a legfelsőbb bíróságot. A Kúria körüli történések azért is kiemelten fontosak mindenki számára, mert a kisebb és nagyobb jogi ügyeinkben eljáró bíró figyelni fog a Kúriára: hogyan döntött vagy döntene egy hasonló ügyben.
Út a csúcsra
Varga Zs. András karrierje több alkalommal összefonódott Polt Péter legfőbb ügyészével. Amikor Polt a kilencvenes években még ombudsman-helyettes volt, Varga volt a hivatalvezetője, majd 2000-ben, 32 évesen a legfőbb ügyész egyik helyettese lett, de volt a Velencei Bizottság tagja és a Pázmány jogi karának dékánja is. 2014 és 2020 között az Alkotmánybíróság (AB) egyik olyan tagjaként dolgozott, akit bármiféle szakmai és politikai konzultáció nélkül, kizárólag a kormánypártok szavazataival választottak meg.
Alkotmánybíróként a TASZ összefoglalója szerint olyan, "a kormány politikája szempontjából különösen fontos" eljárásokban vett részt - hajléktalanság büntetése, Kishantos-ügy, rabszolgatörvény, Stop Soros, rémhírterjesztés - , amelyekben az AB "kivétel nélkül a kormány igényeinek megfelelő döntést hozott, néha kifejezetten kreatív módon.”
Az Országgyűlés 2020. október 19-én választotta meg kilenc évre a Kúria új elnökévé. Megválasztása ekkor is kizárólag a kormánypártok képviselőinek szavazataival történt, és mivel Varga nem felelt meg az elnöki jelölésre vonatkozó eredeti feltételeknek, két kifejezetten a személyére szabott törvénymódosításra is szükség volt.
Az egyik módosítás – mivel csak bíróból lehet valaki legfőbb bíró – segítette Varga Zs.-t, hogy alkotmánybíróként bíróvá történő kinevezését kérhesse, majd azt automatikusan meg is kapja. Az ezt lehetővé tévő salátatörvényre mi hívtuk fel a figyelmet még 2019-ben. A másik módosítás lehetővé tette a korábban bíróként soha nem dolgozó jelöltnek, hogy az elnökjelöltséghez szükséges ötéves szolgálati jogviszonyának számításakor ne csak a bírói, hanem az alkotmánybírói tapasztalatot is figyelembe vegyék (anno Baka Andrást pont erre hivatkozva mozdították el 2011-ben).
Vargának tehát nem kellett végig járnia a bírói ranglétrát, és úgy vehette át a csúcsbíróság vezetését, hogy soha előtte nem vette fel a bírói talárt.
A magyar civilek mellett ezeket a törvénymódosításokat több jelentős független nemzetközi szervezet is kritizálta, az Európai Bizottság az első jogállamiságról szóló jelentésében például arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítások fellazítják a Kúria elnökére vonatkozó kinevezési feltételeket, megerősítik a törvényhozó hatalom szerepét a legmagasabb bírói fórum összetételének meghatározásában, és gyengítik a hatalmi ágak szétválasztását.
Varga Zs. András jelölését a bírák önkormányzati szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT) is ellenezte. 2020 őszén az OBT tagok 13:1 arányban mondtak nemet rá, többek között azzal érveltek, hogy nincs bírói múltja és nem rendelkezik tárgyalótermi tapasztalattal. A főbíró-jelölt erre azt mondta, hogy alkotmánybíróként igenis elbírált ügyeket, ugyanis rendszeresen fordultak ügyfelek az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panasszal. Ez azonban nagyon más, mint a bírói ítélkezés, hiszen az AB tagjai csak alkotmányossági szempontból elemezhetik az ügyeket, és nincs például lehetőség felek vagy tanúk meghallgatására. Az OBT azt is kifogásolta, hogy Varga nem más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy. A bírák véleményét az Országgyűlés azonban nem vette figyelembe. A Magyar Helsinki Bizottság elemzésben foglalta össze a megválasztásával kapcsolatos visszásságokat.
Megválasztása után Diego García-Sayán, az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója nyilvános közleményben vonta kérdőre a magyar kormányt és az Országgyűlést Varga megválasztása miatt. A Helsinki Bizottsággal közös megkeresésünk nyomán kiadott közlemény szerint
„Varga Zs. megválasztása, amely kizárólag a kormányzó többség által 2019 áprilisában és decemberében eszközölt jogszabályi módosítások révén vált lehetővé, a bíróságok függetlenségével szembeni támadásként értékelhető, és a hatalmi ágak szétválasztásának elvébe ütköző kísérlet arra, hogy a bíróságokat a törvényhozó hatalom akaratának rendelje alá.”
Varga Zs. András első éve a Kúrián
A kormány az LMBTQI emberek jogait súlyosan sértő homofób és transzfób propagandatörvény mellett népszavazást is kezdeményezett öt kiközösítő kérdésben, például abban, hogy „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”
Ezt a kérdést többen megtámadták a Kúriánál, mert a kérdés nem egyértelmű, nem lehet tudni, hogy mi történik akár igennel, akár nemmel szavazunk, ahogy többek között az sem világos, hogy mit jelentenek a „nemi átalakító kezelések” vagy a „népszerűsítés”. Arra is hivatkoztak, hogy a kormánynak a népszavazással nem a törvényalkotás kezdeményezése a célja, hanem valójában politikai kommunikációs termék, és így ellentétes a népszavazás alkotmányos céljával és rendeltetésével.
A Kúria novemberben hozott döntést, az ügyben ítélkező bírói tanács elnöke Varga Zs. András volt. A bíróság szerint a fenti népszavazási kérdés egyértelmű, a propagandatörvényben szerepel a „nem megváltoztatása népszerűsítése” és egy ahhoz hasonló („nemi átalakító kezelés népszerűsítése”) kifejezés van a népszavazási kérdésben, nem lehet vizsgálni, hogy vajon egyértelmű-e. Ebből az ítéletből az következik, hogy egy homályos és érthetetlen törvényi szabályozás is simán berakható egy népszavazási kérdésbe, és mindegy, hogy a szavazók számára az világos-e. Azzal, hogy így sérül az embereknek az az érdeke, hogy egy népszavazáson olyan kérdésekről szavazzanak, amelyek érthetőek és értelmesek, nem foglalkoztak.
A Kúria azt is megállapította, hogy az állampolgárok által beadott népszavazási kezdeményezésekkel szemben a kormány által beadott kezdeményezéseknél a Kúriának egy egyszerűbb jogi vizsgálatot kell elvégeznie, vagyis utóbbiakat a Kúria potenciálisan könnyebben átengedheti. Ez különösen ahhoz képest meglepő, hogy egy másik ügyben, ahol szintén az eljáró tanács tagja volt Varga Zs., elkaszálták azt a népszavazási kérdést, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország 2030-ra 65%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest?”. Ebben az esetben a Kúria és Varga Zs. a kérdést nem találta elég egyértelműnek.
Varga kúriai bíróként a Budapest Pride megakadályozásáért küzdőket is segítette egy döntésével. A 2021-es Budapest Pride felvonulás bejelentésekor a szervezőkkel azonos időben több ellentüntető (pl. Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke) is bejelentette ellentüntetését, amelyek egyértelmű célja az volt, hogy megakadályozzák a Budapest Pride megtartását. Elsőre a rendőrség a Pride-nak adott elsőbbséget, de a Kúria - eltérve a határidő-számításra vonatkozó egyértelmű joggyakorlattól - Novákéknak adott elsőbbséget. Novák Előd bejelentésének visszaélésszerű céljait és indítékait nem vizsgálták. Az ügyben Varga Zs. András ráadásul ötfősre bővítette az alapesetben három bíróból álló tanácsot, amibe így mellette helyettese, Patyi András is bekerült.
Vasvári Csaba bíró 2019-ben egy általa tárgyalt ügyben fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB), azt kérdezte, hogy a bírósági tolmácsolásra vonatkozó magyar rendszer megfelel-e az uniós szabályoknak, illetve rákérdezett a magyar bírói függetlenségre vonatkozó aggályokra is. Néhány héttel később Polt Péter a Kúriához fordult jogorvoslati kérelemmel, amely a legfőbb ügyésznek adott igazat, és megállapította, hogy Vasvári jogellenesen járt el, amikor „oda nem illő” kérdésekkel fordult az EUB-hez.
Az Európai Unió Bírósága tavaly novemberben úgy döntött, ellentétes az uniós joggal a Kúria végzése. Az ítélet megjelenése után nem sokkal a legfőbb bíróság sajtóosztálya közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy a Vasvári bíró ügyében hozott korábbi döntésük „jogerős és annak jogértelmezése kötelező, ezért a Kúria fenntartja a korábbi közleményeiben kifejtett álláspontját”. Ez úgy is értelmezhető, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy az alsóbb fokú bíróságok az uniós joggal ellentétesnek ítélt kúriai döntéseket vegyék figyelembe.
“Nagyon sajnálom, miniszterelnök úr.”
2021 márciusban Varga Zs. javaslatára kinevezték Patyi Andrást a Kúria elnökhelyettesévé. Ebben a szerepben teljes jogkörben helyettesítheti a Kúria elnökét, és többek között a jogegységi panasz tanácsok vezetésén keresztül hatást gyakorolhat arra, hogy az alsóbb bíróságok hogyan értelmezik a jövőben a törvényeket. Patyi András 2013–2018 között a Nemzeti Választási Bizottság elnöke volt, 2018 szeptemberétől a Kúria tanácselnöke, de ő volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) alapító rektora is. Egyetemi vezetőként nyilatkozta, hogy az, hogy megállja-e az NKE a helyét, az azon is múlik "mit vár a kormányzat ettől az intézménytől”. A felsőoktatási autonómia sajátságos felfogását mutatta, hogy az egyetem sikerét a kormányzati várakozásokhoz igazította.
2018 áprilisában Patyi a Nemzeti Választási Bizottság akkori elnökeként elnézést kért Orbán Viktortól, amiért a Bizottság 345 ezer forintra büntette az óvodásokkal való kampányolás miatt, vagyis egy a kormánytól elvileg független testület elnökeként bocsánatot kért, amiért az a jogszabályoknak megfelelően járt el.
Az álláshelyek számát 2020-ban 23%-kal megemelték, így 21 új üres álláshely nyílt meg a Kúrián. Mivel a bírák kiválasztása és kinevezése többnyire a Kúria elnökének kezében van, ez a bíróság felhígításához (court packing) és további politikailag lojális emberek kúriai bíróvá történő kinevezéséhez vezethet. Jó példája ennek a májusban kinevezett Hajas Barnabás, aki 2021 márciusáig az Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként dolgozott. Az ő esete azért is különleges, mert bármiféle bírói tapasztalat nélkül rögtön a legfelsőbb bírói fórumra nevezték ki, ráadásul nem is a szokásos módon először három évre, hanem kapásból határozatlan időre.
Emberjogizmus és az Alaptörvény mindenek felett
Varga Zs. egy 2021-ben a Mandinernek adott interjújában azt mondta
„szépen lassan eljutottunk oda, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom vált kiszolgáltatottá a bírósággal szemben, mert a bíróság bármely kérdést felülbírálhat. Nem egyedi döntésekről van szó, hanem arról, hogy általános, nagy közpolitikai kérdések felvethetősége bíróságon dől el. Ha ezt nemzetközi szervezetek, mondjuk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európai Unió Bírósága felől nézzük, azt látjuk, hogy felerősödött a hatalom, s ezt fogalmazzák meg úgy sokan, hogy a bíróság a legveszélyesebb hatalmi ággá vált.”
De beszélt a szerinte legújabb trendekről is, például az "emberjogizmusról", amely szerinte az alapjogok elinflálását jelenti:
„az nem működik, hogy mozgalmi, netán mozgalminak álcázott politikai törekvések által mindent alapjognak nyilvánítunk, és akkor megvan védve a „valami”.
Az Értékek és intézmények a tízéves Alaptörvényben című konferencia megnyitóján pedig arról beszélt, hogy „alkotmányos puccs megtervezése folyik”, az Alaptörvény „megtörése” pedig a szuverén magyar állam megtörését jelentené. Azt nem fejtette ki, hogy mit ért ezalatt.
Varga Zs. András a Kúria elnökeként az Országos Bírói Tanácsnak (OBT) is tagja. A szeptemberi OBT-ülésen a bírák politikai tevékenységének tilalmával kapcsolatos vitában így fogalmazott:
„az utóbbi 10 éves tapasztalatom az, hogy legalább akkora veszély fenyegeti a bírói függetlenséget a civil szervezetek részéről, mint a kifejezett pártszervezetek részéről.”
Érdekesség, hogy az OBT októberi üléséről kivonult, mert a bírák az új etikai kódex szövegéből ki akarják hagyni az Alaptörvényre való utalást: „ez a döntés világos szembefordulás az Alaptörvénnyel” – mondta Varga Zs. András - aki „a látszatát is kerülni szeretné, hogy az Alaptörvény tekintélyét elkerülhetetlenül gyengítő további vita és döntés részese lenne". Úgy tűnik, az OBT bíráinak többsége azonban azzal ért egyet, hogy az etikai kódex egy erkölcsi és nem jogi szabályokat rögzítő dokumentum, ezért az Alaptörvényre történő hivatkozás szükségtelen. A főbíró a novemberi ülés ezen témát tárgyaló részén már részt sem vett.
Az év végén Varga Zs. András indítványozta az OBT-nek, hogy fogadjanak el nyilatkozatot, amelyben kifejezik elkötelezettségét „a bírói függetlenség alapja, az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendje iránt”. Azonban ezt a bírák visszautasították, és nem álltak be azon intézmények sorába (Kúria, ügyészség, OBH elnöke, ombudsman), amelyek vezetői – csatlakozva az AB elnökéhez – december közepén Orbán Viktorhoz, Áder Jánoshoz és Kövér Lászlóhoz írott üzeneteikben kérték tőlük, hogy biztosítsák a „demokratikus jogállam alappillérének, az Alkotmánybíróságnak az alkotmányos rend szerinti működőképességét”.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) delegációja szeptemberben a Kúriára látogatott. Amikor az európai parlamenti képviselőkből álló küldöttség jelezte, hogy beszélni szeretne a bírói függetlenségről, Varga Zs. azt azzal utasított vissza, hogy a „bírónak politikai jellegű kérdés nem tehető fel, a bírósággal szemben a politikai számonkérés elképzelhetetlen”. Az utána kiadott kúriai közlemény egy izgalmas gondolattársítással az EP képviselők párbeszédre vonatkozó kérését párhuzamba állította a kommunista rendszerrel, ahol a politikusok utasították a bírákat. Majd jelezték, hogy az “udvariassági látogatás” során “nincs az az indok”, amely igazolná "a bíróság tekintélyének megsértését'.
Az mindenesetre újszerű megközelítés, hogy amikor az Európai Parlament egyik bizottsága a hivatalos látogatása során kérdéseket akar feltenni a bíróságok függetlenségéről, a Kúria azt a magyar igazságszolgáltatás tekintélyének megsértéseként fogja fel.
A grafikához felhasznált képek forrásai: Polt Péter: ugyeszseg.hu; Varga Zs. András: Illyés Tibor/MTI/MTVA; Patyi András: Koszticsák Szilárd MTI/MTVA