Uniós mérlegen az orbáni propaganda

Április 12-én a választók rekordmagas – közel nyolcvan százalékos – részvétel mellett utasították el azt a politikát, ami Magyarországot Oroszország vonzáskörzetébe sodorta, és aminek elvesztett és befagyasztott euró milliárdok, napi 1 millió eurós bírság, megrendült szövetségesi bizalom, kötelezettségszegési eljárások és az emberi jogok rendszerszintű megsértése lett az eredménye.

Április 21-én, kedden az Európai Unió Bírósága egy elmúlt évek egyik leghírhedtebb orbáni jogkorlátozásáról, az ún. „gyermekvédelmi”, valójában propagandatörvényről dönt, amely alapján minden korábbinál nagyobb fokozatra kapcsolt a gyűlölet, lefóliázták a könyveket, kitiltották a szakértőket az iskolákból és megpróbálták betiltani a Budapest illetve Pécs Pride-ot.

Talán nincs még egy olyan törvény az elmúlt 16 évből, ami ennyire egyértelműen fejezné ki az Orbán-kormány értékválasztását: a szabadságra épülő közösség helyett a bezárkózást, a kirekesztést és a félelemkeltést választották. Az egyenlőség és demokrácia helyett egy jogsértő orosz törvény magyarra fordítását.

Éppen ezért óriási lehetőség előtt áll a hamarosan megalakuló új országgyűlés, amely a törvény visszavonásával nemcsak rengeteg ember és család életét teheti jobbá, de egyértelműen megerősítheti az értékválasztását és az országunk Európai Unióhoz való tartozását is.

Putyin házi feladatának lemásolása

A 2021-ben elfogadott propagandatörvényt egyértelműen a 2013-as, a „homoszexualitás népszerűsítését” szabálysértéssé nyilvánító orosz törvény ihlette. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017-ben a Bayev és mások kontra Oroszország ügyben megállapította, hogy az orosz szabályozás sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és ezzel összefüggésben diszkriminációt is megvalósít. A bíróság döntése egyértelművé tette, hogy a törvény ahelyett, hogy a gyermekeket és a közerkölcsöt védené, káros a társadalomra, mivel erősíti a szexuális és nemi kisebbségekkel szembeni előítéleteket, a megbélyegzést, és ezért összeegyeztethetetlen a demokratikus társadalom fogalmával.

Magyarország ennek ellenére – a 2022-es választásra való készülés részeként – szinte azonos tartalmú törvényt hozott. A cél a morális pánik keltése volt. A társadalmat megosztani, azaz egy kisebbségi csoportot megbélyegezni, majd a mesterségesen felkorbácsolt félelmeket meglovagolva a gyűlölet igényét kiszolgálni, a „megmentő” szerepébe helyezkedni és mindezt a jogállam lebontására is felhasználni.

A propagandatörvény a gyűlöletkeltést egy új szintre emelte a magyar politikában. Azonos lapra helyezte a szexuális és nemi kisebbségeket a pedofil bűnelkövetőkkel. A törvény címébe kódolt egyenlőségjel az egyik legkárosabb üzenete volt az Orbán-kormánynak: szimbolikus feljogosítást adott a fizikai és verbális erőszakra a szexuális és dermesztő hatást fejtett ki nemcsak a megbélyegzett közösség tagjaiban, de az értük dolgozó vagy velük szolidáris csoportokban, szervezetekben is.

A törvény annyira fontos volt az akkori kormány számára, hogy 2022-ben az országgyűlési választásokkal egy napon még népszavazást is rendezett róla. A négy álkérdést végül a Háttér Társasággal közösen indított kampányunknak is hála rekordmennyiségű, kérdésenként több mint 1,7 millió érvénytelen szavazattal buktattuk meg.

A szabadságtól a cenzúráig

2024 februárjában mutattuk be a Szabadságtól a cenzúráig – A magyar propagandatörvény hatásai című kutatásunkat, ami arról szólt, hogy a törvény homályos megfogalmazásai öncenzúrára késztették a könyvkereskedelem, a reklámipar és a médiapiac szereplőit. Ahol pedig az öncenzúra nem lépett működésbe, ott jöttek a bírságok. A fogyasztóvédelmi hatóságok 2023-ban kezdték alkalmazni a propagandatörvénnyel összefüggésben alkotott kormányrendeletet. A gyermekkönyvek polcán tartott, azonos nemű párok történetét megjelenítő könyvek fóliázásának elmaradása súlyos következményekkel járt: a Líra Könyv Zrt.-t például 12 millió forintra bírságolták meg, a határozattal szemben azóta is tart a pereskedés.

A propagandatörvény alapján a múzeumok esetében is korlátozások jelentek meg. Először 2023 októberében a Nemzeti Múzeumban megrendezett World Press Photo kiállítás látogatását tiltották meg 18 éven aluli személyeknek Hannah Reyes Morales képsorozata miatt, ami egy LMBTQI+ idősek otthonát mutatott be. Végül – mivel a múzeum nem tudta a látogatók életkorát ellenőrizni – annak igazgatóját, L. Simon Lászlót menesztette a miniszter. Ezt követően a Néprajzi Múzeum inkább kordonnal akadályozta a kiskorú látogatókat a propagandatörvénybe ütközőnek vélt kiállított fotó megtekintésében.

A propagandatörvény legrombolóbb hatása az oktatás területéhez köthető. Az iskolai erőszak és a megbélyegzés szorosan összefügg. Az LMBTQI-identitású vagy ilyennek vélt diákok különösen ki vannak téve az iskolai zaklatásnak és erőszaknak. A szexuális és nemi kisebbségek létezésének tabusítása, a fiatalok kirekesztése és elhallgattatása, az átfogó, tudományos alapokon nyugvó szexuális nevelés ellehetetlenítése olyan károkat okozhatott a gyermekeknek és az egész társadalomnak, amelyek kezelése a jogszabály eltörlésén túli, hosszútávú, átfogó intézkedéseket igényel majd.

A propagandatörvény tehát nemcsak a könyvekben és filmekben megjelenő karakterek eltüntetéséről szól, hanem annak a hosszú évek óta tartó gyűlöletkampánynak a terméke, amely valódi embereknek okozott valódi szenvedést. A társadalom jelentős része szorong és érzi úgy a propagandatörvény miatt, hogy nem tekintik őket teljes jogú polgárnak. Rengetegen költöztek külföldre egy befogadóbb társadalmat keresve, és rengetegen aggódnak családtagjaik biztonságáért. Fiatalok nem mernek segítséget kérni az őket érő bántalmazással szemben, tanárok, civil szervezetek pedig nem tudnak szakmai kötelességüknek eleget tenni.

Az EU-hoz tartozás a szabályok betartásánál kezdődik

A propagandatörvény miatt már 2021 nyarán megindította az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást, amely eredményeként a Bizottság keresete 2022 decemberében került az Európai Unió Bírósága elé. Az eljáráshoz a Bizottság érveit támogatva csatlakozott az Európai Parlament és 16 másik tagállam is.

A Bizottság keresetével az EU Bíróságának főtanácsnoka is egyetértett: szerinte a propagandatörvény számos az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített emberi jogot sért, köztük így a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát és az emberi méltósághoz való jogot is. Véleménye szerint a törvénnyel a Fidesz vezette kormánypárti többség megtagadta az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának azokat az alapértékeit, amelyek az EU alapjai.

Az Európai Unió Bírósága tehát az Orbán-kormány egyik legfontosabb „termékét” teszi mérlegre: a gyűlöletkeltés, az emberi jogok megsértése és a jogállam lebontása összeegyeztethető-e az Európai Unió alapértékeivel. Az április 12-i országgyűlési választáson a választópolgárok többsége ebben a kérdésben már döntött, és a válasz egyértelmű nem volt. Ebben az értelemben a Bíróság döntésére nincs is szükség ahhoz, hogy az új országgyűlés belássa, hogy a propagandatörvénynek nincs helye a magyar jogrendszerben.

A Tisza Párt választási programja az egyenlő bánásmódot és a diszkrimináció tilalmát alapelvként rögzíti és a jogállam helyreállítását elsőrendű prioritásként jelöli meg. A programban arra is kötelezettséget vállalt a párt, hogy a Tisza-kormány az EU-val való kapcsolatában szoros partnerséget épít, visszahozza a befagyasztott uniós forrásokat és helyreállítja Magyarország hitelességét.

Az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek az Alapjogi Charta tiszteletben tartása, így a propagandatörvény eltörlése is feltétele, ami miatt több milliárd eurós összeget tartanak vissza a kohéziós alapokból. A jogállamiság helyreállításának ígéretével választást nyerő párt pedig nem engedheti meg magának a bírósági ítéletek végrehajtásának elmulasztását, és még inkább nem tarthat hatályban olyan jogszabályokat, amelyek az Unió alapértékeivel összeegyeztethetetlenek.

Az új kormánynak és törvényhozásnak most lehetősége van arra, ami keveseknek adatik meg: egyetlen lépéssel – a propagandatörvény eltörlésével – tehetnek az ország gazdasági stabilitásáért és kinyilváníthatják ki, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unióhoz és annak értékközösségéhez tartozik.