Amíg a társadalom boldogabb fele a bolgár tengerparton napozott, a törvényhozás nem pihent: a nyáron elfogadtak egy törvényt, amely tabusítja a szexuális nevelést az iskolákban, tovább gyötri a transz embereket, és lehetetlenné teszi a kortárs bántalmazás elleni hatékony fellépést az iskolákban.
Semmi meglepetés: októberben választás lesz Bulgáriában, a politika pedig Magyarországról importálja a jól bevált eszközöket. Az egyik a szexuális és nemi kisebbségek politikai célokra való felhasználása, a másik a tabusítás, a harmadik a tanárok megfélemlítése.
Az óvodákról és iskolákról szóló törvény új szövege meghatározza a “nem tradicionális szexuális orientáció” fogalmát, amely az általános, Bulgária jogi hagyományai szerint elfogadott érzelmi, romantikus, érzéki vagy szexuális, különböző nemű emberek közötti vonzalomtól eltérő szexuális orientációt jelenti. Az új szabály szerint tilos bármilyen olyan nézet vagy megközelítés közvetlen vagy közvetett módon történő propagandája, népszerűsítése, ösztönzése, amely összefüggésbe hozható a nem tradicionális szexuális orientációval vagy a nemi identitás biológiai nemtől eltérő meghatározásával. A törvényt rohamtempóban nyomták keresztül a törvényhozáson: július 31-én volt a bizottsági vitája, majd augusztus 7-re két parlamenti “vita” is lement, hogy aztán a bolgár elnök augusztus 15-én aláírja.
Mellette két további törvényjavaslatot is megnyitottak: egy úgynevezett gyermekvédelmi törvényt, amely például az iskolaidőn túl a fiatalok által látogatott helyeken megtiltaná a szexuális és nemi kisebbségekre vonatkozó információk átadását és elérhetővé tételét is, valamint az egészségügyi törvényt, amely börtönbüntetéssel fenyegetné, ha valaki transz transz-specifikus egészségügyi ellátást nyújt fiataloknak. A javaslatokat várhatóan szeptemberben tárgyalják majd gyorsított eljárásban, hogy még az októberi választási kampányban megszülethessenek a törvények.
Ismerősek ezek a szavak és ötletek? 2019 óta Magyarország az a Petri-csésze az EU-ban, amelyben Orbán Viktor és kormánya folyamatosan próbálgathatta, milyen eszközökkel lehet felhasználni a szexuális és nemi kisebbségek elleni gyűlöletkeltést politikai haszonszerzésre, és melyikkel mit tudnak kezdeni a hazai és nemzetközi bíróságok és szervezetek.
A gyűlöletpolitika magyarországi következményei lesújtók: filmekből, könyvekből reklámokból tűnnek el LMBTQI emberek, egyre inkább tabusítják a szexuális nevelést az iskolákban, és mára már kizárt, hogy a homofób és transzfób gyűlölet motiválta kortárs bántalmazás áldozatai a szükségleteiknek megfelelő segítséget kapjanak külsős szakértőktől az iskolákban. Idén jelent meg az a kutatásunk, amelyben jogsértések áldozataival készült interjúkon keresztül dokumentáltunk a további káros következményeket.
Ahogy a magyarországi “termékfejlesztés” során is elhangzottak - az azóta sajnos valósággá vált - kritikai észrevételek a hazai és nemzetközi szakértőktől, a bolgár változásokat is elítélte többek között az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az elfogadott törvény az iskolai bántalmazás növekedéséhez járul hozzá. Az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa is a törvénnyel szemben foglalt állást. Ez nem akadályozta meg a bolgár törvényhozást: importálták a Magyarországon már alkalmazott receptet Bulgáriába, ahol a 27 EU tagállam közül jelenleg a harmadik legrosszabb az LMBTQI jogok helyzete az ILGA Europe összehasonlítása szerint.
A valódi kérdés ezután az, megállíthatja-e valami még ennek a politikai terméknek a további exportját?
A szolidaritásnak kiemelt szerepe lehet: közel 1000 kutató, egyetemi oktató írta alá a törvénnyel szemben tiltakozó nyilatkozatot, 7000-en csatlakoztak a civilek petíciójához. egy irodalom tanár kezdeményezésére pedig 460 tanár szólalt fel az őket is jogellenesen korlátozó törvények ellen. Őket az itthon is jól ismert recept szerint kezdték el listázni és a közösségi médiában fenyegetni a törvényt támogató politikusok és aktivisták.
A jogi eljárásoknak is minden bizonnyal fontos szerepük lesz. Az Európai Unió Bírósága előtt zajlik Európa legnagyobb emberi jogi pere, amelynek az a tétje, hogy kimondják, az Orbán-kormány 2021-es homofób és transzfób propagandatörvénye emberi jogokat és uniós jogot sért. Az eljáráshoz 15 tagország és az Európai Parlament is csatlakozott, döntés a következő egy évben várható.
Most különösen fontos, hogy magyarországi aktivistaként mi is kifejezzük a szolidaritásunk, és kiálljunk a bulgáriai aktivisták, és a mindannyiunk számára fontos közös értékek, a szabadság, az elfogadás és biztonságos világ mellett. Ezt tesszük a Tegyél Hozzá kampányban is, amelyhez már több, mint 7000-en csatlakoztak.
Az is fontos, hogy folyamatosan tanuljunk egymástól a kreatív ellenállás területén: nem vagyunk egyedül a kirekesztő kampányokkal szemben, és mindig új eszközöket ismerhetünk meg a kreatív ellenállás területén. Például a georgiai, orosz vagy török jogvédőktől.