Dudits Lucának, a Háttér Társaság ügyvivőjének és Vig Dávidnak, az Amnesty International Magyarország igazgatójának beszéde a 2022-es Budapest Pride-on
Sziasztok! Csodálatos emberek! Elképesztő látni, hogy mennyien vagyunk! Megtöltöttétek az egész teret! Úgy néz ki, ma két melegrekord is megdőlt!
Lehet a nyár közepe, lehet negyven fok, de akár eshet eső és fújhat szél: ti eltántoríthatatlanul, szabadon, aktívan és cselekvően itt vagytok! Tudjátok, miért van ez? Mert ez a közösség erős és kitartó.
Ezt bebizonyították az elmúlt évek, de az évszázadok is. Hogy tudunk reagálni, bármit is vágnak az arcunkba, bárhogy is próbálnak minket tiltani, listázni, vagy elhallgattatni és mégis ki tudunk tartani. Hogy itt vagyunk egymásnak.
Néhány évvel ezelőtt sűrű, sötét felhők kezdtek el gyűlni a közösségünk felett. Számító, a hatalom megtartása érdekében mindenre képes gonosz emberek ördögi tervükkel először a transz és interszex emberek jogait korlátozták, majd a szivárványcsaládokba és az egyedülálló örökbefogadókba rúgtak bele. Hogy aztán tavaly nyáron újabb fronton támadjanak bennünket: hogy összemossák a gyerekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményeket az identitásunkkal.
Ti szeretnétek egy ilyen országban élni?
Tavaly júniusban a Kossuth téren gyűltünk össze. Akkor ígéretet tettünk nektek: az a tüntetés csak a kezdet lesz. Nem állunk meg. Addig megyünk, amíg közösen megvédjük magunkat a gonosszal szemben.
A kormány egy aljas és gonosz népszavazást hirdetett. A népszavazást érvénytelenítő kampányban pedig több, mint négyszáz aktivista vett részt szerte az országban: Ajkától Debrecenig, Nyíregyházától Szegeden át Zalaegerszegig. Voltak végzős gimisek és voltak nyugdíjasok. Voltak egyetemi hallgatók, gyári munkások, bolti eladók, könyvtárasok, gyermekvédelemben dolgozók, voltak vállalkozók. Volt, aki az LMBTQI közösség tagja, volt, akinek a húga vagy éppen a fia az, és volt olyan is, akinek a közvetlen ismeretségében nincs IS érintett ember. Akárhányszor beszélgettünk velük, mindig újra előjött, hogy biztonságos és szabad országban szeretnénk élni.
Ti szeretnétek egy nyitott országban élni? Ti szeretnétek egy szabad országban élni? Ti szeretnétek egy boldog országban élni?
Ez a több száz ember nap nap után matricázott, szórólapozott, beszélgetett a szomszéddal vagy éppen egy másik piacra járóval. És ti is elmondtátok, hogy miért fogtok érvénytelenül népszavazni: elmondtátok online, a családban, egy sör mellett, óra után, elmondtátok a munkahelyen a kávéfőző mellett. Elmondtátok újra és újra: hogy érvénytelen kérdésre: érvénytelen válasz!
Addig mondtátok, addig mondtuk együtt, hogy április harmadikán az ország minden szegletében ott voltak a kétikszes lapok. Hogy 1,7 millió ember érvénytelen kérdésre érvénytelen választ adott.
Együtt sikerült és megbuktattuk a gonosz népszavazását! Akkorát bukott, hogy a Holdról is látszott: és a magyar emberek hangját Brüsszel is meghallotta.
Mára már bejelentették, hogy az Európai Bíróság elé kerül a homofób és transzfób propagandatörvény ügye, és minden bizonnyal ez a gonosz és kirekesztő törvény is meg fog bukni végleg nemsokára. Mert szeretni emberi jog!
Azért sikerült érvényteleníteni a kormány népszavazását, mert mertünk törődni egymással. Mertünk kiállni egymásért. Mertünk magunkról beszélni. És tudjuk, hogy ma is rengeteg támogató és szövetséges van velünk, akinek igenis fontos, hogy nyugodtan utazzunk mi is a villamoson, hogy biztonságban sétáljunk haza sötétben is.
Sok ezren állunk ma is ki a közöségünkért. Nekünk ti vagytok a remény: hogy negyven fokban is végigsétáltok a rakparton, hogy kölcsönadjátok a naptejet a mellettetek állónak, hogy adtok a vizetekből. Hogy sok ezren gyűltünk össze azért, hogy megüzenjük: Itt vagyunk és itt maradunk!
Még mindig borsódzik a hátam, amikor arra gondolok vissza, amikor több ezren együtt skandáltátok a Kossuth téren, hogy veletek vagyunk. És az, hogy az összes választó majd negyede érvénytelenül népszavazott azt jelenti, hogy bárhol is vagyunk Magyarországon, és körbenézünk, akkor négy körülöttünk lévőből lesz egy biztosan, aki azt gondolja, amit mi. És hogy nem vagyunk egyedül!
Az a
jó hírem van, hogy minden egyes előbújással tesztek azért, hogy lebontsuk az
előítéleteket, a sztereotípiákat. Ki ismeri innen azt a megkönnyebbülést,
amikor végre elmondtátok valakinek az identitásotokat? Ugye, mennyire
felszabadító?
És mindegyik coming out után a családotok, a barátaitok, a munkatársaitok, de a szomszéd néni is szembesül azzal: hogy hiába minden hazugság, hiába a homofób és transzfób retorika. Hogy emberek vagyunk, nem propaganda!
Mi
egy olyan országban szeretnénk élni, ahol a sokszínűség érték. És április
harmadika után úgy keltünk fel, hogy ezzel nekünk dolgunk van. És ma mind ezért
vagyunk itt: mert ezzel mindannyiunknak dolga van! „Vedd vissza a jövőd - Közösen, mert együtt sikerülhet.”
Ez a Pride idei mottója. A jövőnket nekünk kell visszavenni, méghozzá aktív
cselekvéssel. Folyamatosan tennünk kell ezért.
Sokszor nem könnyű magunkról beszélni, de az a feladatunk, hogy bemutassuk azokat az emberi sorsokat, azokat az emberi kapcsolatokat, amik a legjobban megmutatják, hogy mi kik vagyunk. Hogy emberek vagyunk és nem propaganda. Hogy emberek vagyunk és nem ideológia. Hogy ebben az országban minden embert összeköt az Vásárosnaménytól Sopronig, hogy boldogan, szeretetben és biztonságban szeretne élni. “Közösen, mert együtt sikerülhet”. - A helyzet az, hogy csak együtt sikerülhet. Tenni kell és közösen kell tenni. Egy erős és összetartó közösségben.
Messze nem vagyunk még mindenki számára biztonságos közösség: van még dolgunk, mindannyiunknak. Nem nyugodhatunk addig, amíg a közösségen belül bárkit hátrány ér azért, mert roma vagy menekült, azért, mert nő, azért mert transz, nem bináris, interszex vagy aszexuális, azért mert fogyatékossággal élő ember, vagy a HIV státusza vagy a vagyoni helyzete miatt.
Mi kint voltunk és kint kell lennünk mindannyiunknak, a pedagógusokért, az egészségügyi dolgozókért, a romákért, a menekülőkért, az egyetemek és a bíróságok szabadságáért. Mert az apátia ellen együtt tudunk tenni. Mert a társadalmunk minden csoportja és rétege egyformán fontos kell, hogy legyen. Mert ahogy mi is várjuk a barátainktól, a családunktól, hogy támogassanak minket, úgy kell nekünk is mindenki mást támogatni. Fogjunk össze úgy, ahogy összefogtak értünk is a népszavazás előtt. Kapaszkodjunk össze, legyen a jelszavunk a szolidaritás! Mi veletek vagyunk!
Üzenjük meg itt együtt minden jövőbeli első Pride-ozónak, aki ma még nem mert kijönni, hogy veletek vagyunk. És holnaptól mondjátok el 3 vagy 5 vagy 10 vagy száz ismerősötöknek, hogy miért fontos a közös a kiállás. Üzenje meg minden ittlévő szövetséges a közösségünk minden tagjának, hogy veletek vagyunk és üzenjük meg mind együtt azoknak, akiket még otthon tart az apátia, hogy veletek vagyunk!