A gyűlölet motiválta cselekmények az emberi jogokon alapuló demokratikus társadalmak alapjait támadják, és mindig szociális, politikai tényezők motiválják ezeket az erőszakos vagy szóbeli támadásokat.
A gyűlölet-tettek a létező társadalmi hierarchiák megerősítésének szándékából fakadóan alapvetően a kiszolgáltatott és megbélyegzett csoportok felé irányulnak, ezért az egyenlőtlen szociális és politikai rendszerek újratermelik a gyűlöletet.
A homofóbia a szexuális kisebbségek elleni fizikai és verbális agresszió alapvető oka, aminek a fenntartásában a vallási, politikai és kulturális értékek és meggyőződések egyéni és társadalmi szinten is megfigyelhetőek. A homofóbia nem valódi fóbia, nem egy félelem, hanem egy olyan a heteronormativitáson alapuló attitűd, amely szerint a heteroszexualitás az egyetlen legitim szexuális orientáció, ezért az attól eltérőt alsóbbrendűnek vagy deviánsnak tartja.
Bár sok országban, köztük Magyarországon is egyre nagyobb a szexuális kisebbségekkel szembeni társadalmi elfogadottság, a homofóbia változatlanul jelen van társadalmi és intézményi szinten is.
A jogalkotás önmagában persze nem alkalmas a társadalmi feszültségek feloldására, számos módon mégis érdemben tehet a gyűlölet kifejezésének korlátozása érdekében. Az állam a büntetőjog eszközeivel a legveszélyesebbnek tartott gyűlölet-bűncselekményekkel szemben lép fel, de a gyűlöletbeszéd okozta sérelmek orvoslása a polgári jogra marad.
Míg a gyűlölet-bűncselekmények büntetése kiterjed a homofób és transzfób indíttatású magatartásokra is, a polgári jog által a gyűlöletbeszéd körébe sorolható megnyilvánulásokkal szemben kínált jogorvoslat a szexuális és nemi kisebbségek védelmét nem foglalja magában.
Ugyan a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kifejezetten lehetőséget ad rá, hogy az egyenlő bánásmód vagy az emberi méltóság megsértése esetén az érintett személyiségi jogi igény érvényesítése érdekében pert indítson, az LMBTQI+ közösség ellen irányuló gyűlöletbeszéd miatt a csoport tagjai nem rendelkeznek jogérvényesítési képességgel azon az alapon, hogy a közösséget érő gyűlölet átsugárzik rájuk is. Ez az „átsugárzási teória” a német jogból származik, és a lényege, hogy ha egy adott közösséghez tartozás olyan szorosan kötődik az egyén önazonosságához és integritásához, akkor a közösséget érő gyűlölet átsugárzik az egyénre is, a közösséget ért jogsérelem egyben az egyén jogsérelmévé is válik.
Mivel az LMBTQI+ embereket általánosságban célzó gyűlölködő kifejezésekkel szembeni jogorvoslatra a polgári jog jelenleg nem ad lehetőséget, lehetővé válik, hogy komoly jogi következmények nélkül tartsa „gyönyörű jelzésnek” Bencsik András, hogy az ugandai parlament halálbüntetéssel sújtja a homoszexualitást.
A homofób gyűlöletbeszéddel szembeni jogérvényesítés akadályai részben a kormány tudatos „feledékenységének”, részben pedig az Alkotmánybíróság döntéseinek tudható be.
2007-ben az országgyűlés elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, ami felszámolta volna a személyes érintettség követelményéből adódó akadályokat, azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. A törvényjavaslatot Sólyom László köztársasági elnök küldte meg előzetes normakontrollra, mert indítványa szerint a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét jelenti, ha megdönthetetlen vélelemként kezeljük, hogy a csoportra irányuló sértés átsugárzik annak valamennyi tagjára, illetve a jogalkotó nem határozta meg, hogy milyen szoros viszonyt kell az egyénnek a közösséggel ápolnia.
A 2013-ban az új Ptk.-ba már bekerült egy rendelkezés, ami biztosítja meghatározott csoportoknak a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést polgári per útján. A 2007-es példából tanulva a kétharmados többség az új rendelkezést az Alaptörvény véleménynyilvánításra vonatkozó részének a korlátozásával is megtámogatta. A módosítás értelmében így a véleménynyilvánítás gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának, illetve a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, a közösséghez tartozók pedig jogosulttá váltak az emberi méltóságuk megsértése miatt bírósághoz fordulni.
A szexuális és nemi kisebbségek tagjainak emberi méltósága, mint a véleménynyilvánítási szabadság legitim korlátozása tehát sem az Alaptörvénybe, sem a Ptk.-ba nem került be. A felsorolt közösségek között a magyar nemzet megjelenítése ráadásul erősen problémás miután a véleménynyilvánítás korlátozása ezzel túllépi a kisebbségvédelem legitim célját, és a közügyek megvitatására is dermesztő hatással lehet.
Május 3-án az ellenzéki Sokszínű Magyarországért Országgyűlési képviselői csoport egy olyan Ptk. módosításra tett javaslatot, hogy a szexuális és nemi kisebbségek, illetve a lakosság más csoportjához való tartozók esetében is megnyíljon az út a bírósághoz fordulásra, ha a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy indokolatlanul bántó kifejezések érik.
A személyiségi jogok védelme a nemi identitás és szexuális irányultság szerinti kisebbségeket is megilleti, azonban ennek biztosításához a Ptk. módosítása bár nélkülözhetetlen, de nem elegendő. A homofóbia és transzfóbia, illetve a gyűlöletbeszéd mértéke csak akkor csökkenthető, ha a pluralizmus és a tolerancia alapértékké válik a társadalomban, ez pedig nem lehetséges a véleménynyilvánítási szabadság aránytalan korlátozásával, hiszen az eszmék és eltérő politikai nézetek szabad kifejtése a demokratikus társadalom létezésének alapfeltételei.
Miközben a közösség ellen irányuló gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetősége a Ptk.-ban nem biztosított az LMBTQI+ közösség tagjainak, a 2021-es homofób és transzfób propagandatörvény az információszabadság korlátozásán keresztül is akadályozza a homofóbia és transzfóbia megelőzését és az ellene való fellépést is.
A gyűlöletkeltés legszélsőségesebb következményei mellett nem szabad elfelejteni azokat a "mindennapi" veszélyeket sem, amelyek a gyűlölet felkeltésére alkalmas eszmék korlátok nélküli kinyilvánításával járnak, például az az erőszakos iskolai megfélemlítést (bullying), aminek az egyik alapvető oka szintén a szexuális és nemi kisebbségek elleni előítélet. A tanárok és diákok bevonása az ilyen típusú zaklatás megelőzése és megakadályozása érdekében is rendkívül fontos.
Pontosan ezért indítottunk a Háttér Társasággal, a Labrisz Leszbikus Egyesülettel és a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvánnyal együttműködve egy olyan kétéves projektet, amelynek az elsődleges célja, hogy csökkentse az LMBTQI+ emberek elleni zaklatásokat, homofób és transzfób megnyilvánulásokat és diszkriminációt az iskolákban és munkahelyeken. Részletek a Befogadó Terek programunkról a linken.